Magyarországon nem divat csődvédelmet kérni saját cégünk ellen, aminek több oka is van. Az alapvető ok az, hogy itthon a csődvédelem szóból csak a "csőd" szó jut el az emberekhez, így szinte minden vállalat, amely csődvédelmet kér, jó eséllyel írja ki magát az üzleti életből. Legalábbis egy időre, ugyanis egy cég megítélése és forgalma között legtöbbször szoros az összefüggés.
Pedig óriási félreértésről van szó, hiszen a csődvédelem, mint ahogy a szó is mutatja, pont azt a célt szolgálja, hogy az adott cég elkerülje a véget, azaz ne menjen csődbe – mondta el kérdésünkre Róna András ügyvéd.
Csőd utáni magyarázkodás
Nehéz hónapokat él át mostanában Csiki Bege Lajos is, aki őszintén beszélt lapunknak a csődvédelem utáni életről. Mint elmondta, sem az üzleti élet, sem a közélet nem ismeri pontosan ezt a fogalmat. A bejelentés után váratlan és negatív folyamatok indultak meg, melyek nagy részére még a cégvezető sem számított. A partnerek elfordultak, szerződéseket bontottak, a bankok inkasszóval szerezték vissza pénzük egy részét, a közüzemek pedig előre szedték a díjat, nem bízva abban, hogy a cég következő hónapban is ki tudja fizetni a villany- vagy éppen gázszámláját.
"A cégcsoport érdekeltségébe tartozó fitneszteremben például a vevők nem mertek hosszú távú bérletet vásárolni, inkább a napi jegyek fogytak, akkora volt a bizalmatlanság" – mesélte Csiki Bege Lajos. "Szerencsére azért a bajban az is kiderült, hogy ki áll a cég mellett. Azt azonban szomorú volt látni, ahogy évek alatt gondosan felépített, szorosnak hitt üzleti kapcsolatok szűntek meg pillanatok alatt. Pedig csak annyi történt, hogy két finanszírozó összeveszett a koncon, a csődvédelem pedig az ügy elrendezésére és a pillanatnyi nehézségek áthidalására szolgált. Múlt héten már vissza is vontuk a kérelmet." Azt majd az idő dönti el, hogy mennyi idő lesz tisztára mosni a cég nevét, ugyanakkor az esély legalább megmaradt, a felszámolt cégekkel ellentétben.
Röviden a fogalmakról
Érdemes tisztázni az alapfogalmakat, mit tehet egy cég, amikor nehéz helyzetbe kerül. Ha a cégvezető maga érzi úgy, hogy elég volt az adott tevékenység folytatásából - ehhez még csak nem is szükséges anyagi nehézségekkel küzdeni –, úgy végelszámolást kérhet maga ellen, és ő maga húzhatja le a rolót. Ha azonban a hitelezők unják meg a cég fizetési nehézségeit, úgy ők adhatnak be ellene felszámolási kérelmet a Cégbíróságon.
A harmadik út pedig az, amikor a cégvezető nem szívesen szünteti meg tevékenységét, és még a hitelezők haragját sem vívta ki tartozások felhalmozásával, de érzi, hogy most olyan pénzügyi örvénybe került, melyből egyedül kimászni nem tud. Ilyenkor - szinte segélykiáltásként - kérhet az illető csődvédelmet: ebben az esetben a hitelezők egy csődbiztossal egyeztetnek, majd megindul a vállalat reorganizációja. Amennyiben az új üzleti terv elnyeri a hitelezők bizalmát, és a cégvezetőn kívül ők is bíznak a vállalat jövőjében, úgy türelmi időt kap a bajba jutott tulajdonos, hogy talpra álljon.
Nem divat csődvédelmet kérni
Magyarországon a csődvédelmet kérő cégek száma elenyésző. Míg évente 2007-ig átlagosan 8-9 ezer felszámolás indult meg - tavaly már 11 500, idén pedig 16 ezerre számítanak –, addig a csődvédelmet kérők száma alig haladja meg a tizet évente – tudtuk meg Ézsiás Tündétől, az Opten Kft. céginformációs vezetőjétől. Idén ez a szám nagyobb lesz, tekintve, hogy csak az első negyedévben 14 vállalkozás kért csődvédelmet.
Úgy látszik, van az a fájdalomküszöb, amikor már megéri kiteregetni a kártyákat – mondta a szakember. Ezzel együtt tény és való, itthon ez nem divat, sőt, inkább szégyenérzetet okoz, a nyugat-európai vagy amerikai gyakorlattal szemben. Itthon a csődvédelmet kért vállalatok körülbelül harmadának sikerült stabilizálódnia, és megújult erővel folytatnia tevékenységét. A csődeljárások maradék kétharmada felszámolásba fordult át.
Dercze Zoltán, a Coface Hungary cégvezetője szerint - a már említett felfogásbéli különbségek mellett - az ütőképes anyagi források, eszköztartalékok is hiányosak itthon. Nyugat-Európában valós helyzetnek számít, amikor valaki nehéz helyzetbe kerül, de mivel rendelkezik tartalékokkal, van miből visszakapaszkodnia. Itthon gyakran az utolsó fillérjét is feléli a cég, mire csődvédelemre kerülne sor.
A másik gyakorlat a vagyon kimenekítése. Sajnos rengeteg példát látunk arra, hogy a tulajdonos kimenti vagyonát, majd más néven újra visszatér az üzleti életbe. Ez már erkölcsi kérdés is.
Jön az új csődtörvény
A jelenlegi jogszabályok is segítik a nehéz anyagi helyzetbe került cégtulajdonosokat abban, hogy ne kelljen szembenézniük a valós helyzettel. Igaz, az új csődtörvény már úton van - kérdés, hogy az és az emberek mentalitása közreműködik-e majd abban, hogy a jövőben ne évi 10-20 csődvédelmet kért cégről és sok faképnél hagyott adósról beszélhessünk.
Gábor Fanni
Menedzsment Fórum
