Azóta az EU tagok száma 27 országra bővült és az utóbbi időben csatlakozott országoknak bonyolult és változatos történelmi kapcsolata van Oroszországgal, ami befolyásolja az energetikai ellátás kérdéskörét. A kereskedelmi-üzleti kapcsolatok liberalizálásával és globalizálódásával összefüggésben a régi típusú ellátási (szállítási) megállapodásoknak lassan át kell adniuk a helyüket rugalmasabb és a nemzetközi piacok fejlődésére is tekintettel lévő szerződéses formuláknak.
Ezek a kihívások - írja a CERA - és ezekkel szemben Európának pragmatikusabbnak kell lennie, a tartós fejlődés terén játszott szerepében a gázt, mint ütőkártyát át kell értékelnie, más részről viszont Oroszországnak is át kell értékeltetnie egész gáziparát, amelyet jelenleg ural a Gazprom.
Fontos szabályozni a gáz harmadik országok felé eljuttatásának kényes kérdését is. De különösképpen "politikamentesíteni" kell a gázvitát mivel, az igazi tétek mások. A gázkereskedelem már 40 éve egy kölcsönösen kedvező tevékenységnek bizonyul: Európa diverzifikálni tudta energiaellátását, mérsékelve például ezzel széndioxid-kibocsátását, mindeközben Oroszország egy igen értékes deviza bevételi forrást talált. Elég paradox, hogy a gáz, amely a leginkább közel tudta hozni a hidegháború idején Oroszországot és Európát, ma kettejük - viszonylagos - ellentétét szimbolizálja.
