Áruszállítás
2011 első és harmadik negyedévben a szállított áruk tömege – 196 millió tonna – az előző év azonos
időszakához képest 6%-kal csökkent. Módozatonkénti bontásban a vasúti 2 százalékkal növekedett, míg a közúti 8, a belvízi szállítás 23, a csővezetékes szállítás pedig 1 százalékkal csökkent. Az árutömeg 71 százalékát közúton, 17 százalékát vasúton szállították; belföldi viszonylatban a közúti fuvarozás részesedése még meghatározóbb (89 százalék) – a vasúti, a csővezetékes, a belvízi és a légi szállítás nemzetközi jellegéből adódóan.
Az árutonna-kilométerben mért teljesítmény – 39 milliárd árutonna-kilométer – 2 százalékkal emelkedett.
A vasúti szállítás teljesítménye 2, a közúti 3 százalékkal nőtt, a csővezetékes 1, a belvízi 16 százalékkal csökkent. Az áruszállítási összteljesítményből a közúti 69, a vasúti 17, a csővezetékes 10, míg a belvízi szállítás 4 százalékkal részesedett.
A nemzetközi áruszállítás volumene és árutonna-kilométerben mért teljesítménye is 5 százalékkal nőtt.
A belföldi áruszállítás volumene 11, teljesítménye 6 százalékkal csökkent.
A közúti áruszállítás volumene 8 százalékkal mérséklődött 2010 első-harmadik negyedévéhez képest. A belföldi szállítás volumene 12 százalékkal esett vissza, míg nemzetközi forgalomban 19 százalékkal nagyobb tömegű árut szállítottak.
A belföldön szállított árutömeg csökkenését többek között befolyásolta az építőipari termelés továbbra is csökkenő tendenciája, amelyet a mezőgazdaság kedvező terméseredménye sem tudott ellensúlyozni.
A teljes árutömeg 19 százaléka lépte át az országhatárt, szemben az előző év azonos
időszaki 14 százalékkal. A közúti áruszállítás árutonna-kilométerben mért teljesítménye 3 százalékkal nőtt, a növekedés a nemzetközi szállítás 8 százalékos növekedésének tudható be, míg a szállítási teljesítmény belföldi viszonylatban 6 százalékkal visszaesett. A nemzetközi teljesítmény gyarapodásához hozzájárult a magyar gazdaság exportképességének élénkülése. A nemzetközi és belföldi forgalom összességét tekintve kevesebb árut szállítottak nagyobb távolságra. Nőtt az átlagos szállítási távolság, míg az üresen megtett út aránya lényegében nem változott.
A közúti áruszállítási teljesítmény 71 százaléka a szállítási ágazatba sorolt vállalkozásoknak tulajdonítható. A társas vállalkozások és az egyéni vállalkozások részaránya 89–11 százalék. Az előző év azonos időszakához képest az egyéni vállalkozások teljesítménye 5 százalékkal visszaesett, míg a társas vállalkozásoké 5 százalékkal növekedett.
Az ágazatban tevékenykedők, illetve a társas vállalkozások lényegesen jobban kihasználják járműveiket, az üres futások aránya 20-21 százalék, míg ugyanez a mutató az egyéni vállalkozások és a saját számlás szállítások esetében 31 százalék feletti.
Személyszállítás
A helyközi személyszállításban az utasforgalom lényegében nem változott, míg az utaskilométerben mért teljesítmény 2 százalékkal nőtt 2010 első három negyedévéhez viszonyítva.
A belföldi távolsági személyszállítás terén – a szállított utasok számát tekintve – az autóbuszforgalom súlya a meghatározó: 78 százalék. A nemzetközi szállításban 56 százalékos részesedésével a légi közlekedésé a vezető szerep, a vasút 27-os, az autóbusz 17 százalékos hányadot képvisel. A nemzetközi vasúti személyszállításban az utasok több mint 50 százaléka beutazó volt.
A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 71 országgal lebonyolított utasforgalma 6,8 millió fő, ami 9 százalékkal volt több, mint a 2010 első háromnegyed évi. Ezt az utasforgalmat összesen 83,9 ezer, az előző évinél 5 százalékkal több járattal realizálta. A legnagyobb forgalmat lebonyolító légitársaságok a MALÉV, a Wizz Air, a Lufthansa, az EasyJet, a KLM, a Swiss és a Travel Service. Nem menetrend szerinti forgalmat 66 ország irányában bonyolított le a repülőtér. A legnagyobb súlyú országok a menetrend szerinti forgalomban Németország, az Egyesült Királyság és Olaszország, míg a nem menetrend szerinti forgalomban Törökország, Egyiptom, Görögország és Spanyolország voltak.
A helyi személyszállítás utasszáma és az utaskilométerben mért teljesítménye is 1 százalékkal nőtt 2010 első háromnegyed évéhez képest. A legmagasabb – az utasszámot tekintve 55 százalékos, az utaskilométert figyelembe véve 58 százalékos – részaránya az autóbusz-közlekedésnek volt. Az autóbuszon utazók 48 százaléka Budapesten közlekedett.
Közúti gépjárművek állománya
2011. első-harmadik negyedév folyamán az első alkalommal forgalomba helyezett személygépkocsik száma 55 ezer volt. Ez az évek óta tartó csökkenés következtében alacsony bázisidőszaki adathoz (2010 első három negyedévéhez) képest 21 százalékkal több.
Az Opel, a Volkswagen és a Ford márkák adták együttesen az elsőként forgalomba helyezett személygépjárművek harmadát. Az első alkalommal regisztrált személygépjárművek 35 százaléka volt használt, míg ez a mutató 2008 azonos időszakában mindössze 12 százalék volt. Mindez azt is jelenti, hogy a személygépjármű-park öregedése tovább folytatódott.
mfor.hu
