Az idei 1,7 százalék után jövőre 1,1 százalékkal bővülhet a versenyszféra foglalkoztatottsága - áll a Magyar Nemzeti Bank nemrég kiadott inflációs jelentésének makrogazdasági előrejelzésében. Ha számszerűsíteni szeretnénk ezeket a változásokat, akkor a szektor tavaly év végi 3,1 milliós foglalkoztatottsága idén 52 ezerrel nő majd, jövőre pedig 34,7 ezer fővel, miközben 2014-ben 117 ezer fős volt a bővülés mértéke.
Az adatok jól tükrözik: az elmúlt időszakban megszokott fellendülés és növekedés a versenyszférában lendületét veszti, és 2016-ban pedig még annyival sem fog nőni a létszám, mint 2011-2012-ben, amikor a gazdaságunk problémákkal küszködött (emlékezetes, 2012-ben jelentette be Matolcsy akkor még nemzetgazdasági miniszterként a több mint 800 milliárd forint összértékű kiigazító lépéseket).
A Magyar Nemzeti Bank ilyen fokú pesszimizmusa önmagában is érdekes, ám annak tükrében még inkább az, hogy Czomba Sándor, munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár két héttel ezelőtt még úgy fogalmazott:
"Normál üzemmenetben az várható el, hogy jövőre 60-70 ezer új munkahely jön létre a versenyszférában, azaz az elsődleges munkaerőpiacon".
Az államtitkár által említett szám pedig nagyjából duplája annak, amire a jegybanki prognózis utal, vagyis jelentős differencia van a vélemények között. Igaz ugyanakkor az is, hogy a jegybanki előrejelzés alapján számolt változás egy nettó érték, vagyis a létszámbővűlés és a leépítések egyenlege, ám még ennek fényében sem sokkal jobb a helyzet.
Ha ugyanis jövőre tényleg létrejönne 60-70 ezer új munkahely, ami mellett végül csak 34 ezerrel bővül a foglalkoztatottság, akkor az 26-36 ezer fős leépítést jelentene 2016-ban. Ez azonban komoly gondot jelentene, hiszen legutóbb ilyen volumenű elbocsátásokra 2008-2009-ben, vagyis a válság idején volt példa.
Kiegészítés:
Ha a Czomba Sándor által említett számot bruttónak vesszük, akkor a fentiek mellett van egy másik probléma is a 60-70 ezres bővüléssel; vagyis ez túlságosan is kevésnek tűnik. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat új, nem támogatott munkahelyekre vonatkozó évesített száma alapján ugyanis még a válság idején, 2009-ben is kicsivel több mint 140 ezer új munkahelyet létesített a magánszektor, 2014-ben pedig közel 193 ezer új munkaerőigényt jelentettek be a cégek az adatok alapján.
Másik lehetőség, ha a Központi Statisztikai Hivatal által közölt, 5 főnél nagyobb vállalkozások adatait vizsgáljuk meg, melyek szerint tavaly 48 ezerrel nőtt a dolgozók létszáma a szektorban. Ezzel összevetve az államtitkár által említett szám viszont túlságosan magasnak tűnik, főleg úgy, hogy a 2000-ig visszamenőleg elérhető adatok alapján a tavalyi bővülés rekordnak számít. Még ugyanis a válság előtt sem növekedett hasonló mértékben a versenyszférában alkalmazottak létszáma.
Harmadik és egyben utolsó opció, hogy a Czomba Sándor által konkretizált 60-70 ezres létszám egy olyan kormányzati elvárás, melyet optimálisnak és üdvözítendőnek találnának. A baj viszont akkor az, hogy ez kicsit megint "irreálisnak" tűnik a "népi megfigyelésekre alapozva" és a legfrissebb jegybanki prognózis tükrében.
Székely Sarolta
mfor.hu
