Első hallásra meglehetősen radikális reformokon töri a fejét az Európai Bizottság annak érdekében, hogy a jövőben is fenntarthatóak legyenek az európai társadalmak elöregedése miatt egyre nagyobb kihívások elé néző nyugdíjrendszerek Európában.
"Többet és hosszabb ideig kell dolgoznunk"
A Spiegel szerint a bizottság egyik stratégiai dokumentumában felveti annak a lehetőségét, hogy középtávon akár 70 éves korig kellene kitolni a nyugdíjba lépés idejét - ezen belül konkrét számot azonban egyelőre nem jelölt meg.
"Világos, hogy a jelenlegi helyzet nem tartható fenn. Az embereknek többet és hosszabb ideig kell dolgozniuk" - mondta ezzel összefüggésben egy uniós szóvivő. Andor László, a bizottság foglalkoztatásért és szociális ügyekért felelős biztosa szintén megerősítette, hogy álláspontjuk szerint a korhatár növelésére van szükség. Hozzátette azonban, hogy erről minden egyes tagállam saját maga dönt majd.
A nyugdíjba lépés idejének kitolására azért van szükség, mert az európai társadalmak egyre jobban elöregednek - azaz fennáll a veszély, hogy az aktív korúak nem tudják majd eltartani a nyugdíjasok növekvő tömegét. Ha a tagállamok nem nyúlnak hozzá a korhatárhoz, akkor csak két megoldás marad - növelik a nyugdíjbefizetéseket vagy csökkentik a nyugdíjakat, figyelmeztet a bizottság.
Akik már emeltek
A tagállamok egy része már érzékeli a veszélyt: Görögország és Olaszország a közelmúltban döntött a korhatár 65 évre emeléséről - a taljánoknál ez csak a közszférában dolgozó nőket érinti, mivel a férfiak esetében már korábban meghozták ezt a döntést. A németek ennél is tovább mentek, hiszen 2012 és 2029 között 65-ről fokozatosan 67 évre "rakják majd a lécet".
Nagy-Britanniában és Franciaországban egyelőre még csak tervezik a munkával töltött idő meghosszabbítását: a szigetországban 66, a galloknál pedig 62 éves küszöb bevezetését fontolgatják. Az Európai Unió tagállamai közül egyébként jelenleg Franciaországban az egyik legalacsonyabb a nyugdíjkorhatár, mindössze 60 év.
Ami Magyarországot illeti, a Bajnai-kormány 2009 tavaszán döntött az emelésről: a korhatár 65 évre nő majd a jelenlegi 62 évről. A változást fokozatosan, évi hat hónapos "adagokban" vezetik be 2014-től.
Igaz, az erről szóló törvényt még megtorpedózhatják - a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma például ötvenezer aláírást gyűjtött össze annak érdekében, hogy a Parlament ősszel tárgyalja újra az ügyet.
Nőttek a kiadások és a nyugdíjak is
A nyugdíjak biztosítása évről évre egyre nagyobb terhet jelent a költségvetés számára: míg 2000-ben "mindössze” a GDP 9,3 százaléka ment el erre a célra, addig tavaly már 11,5 százaléka - az ezzel kapcsolatos kiadás 1228 milliárd forintról 2991 milliárd forintra ugrott alig tíz év alatt a KSH adatai szerint.
Ezzel párhuzamosan jelentősen nőtt az átlagnyugdíj összege is: míg 2003-ban 56,8 százaléka volt a nettó átlagkeresetnek, addig 2008-ban már 69,1 százaléka. Tavaly már némileg csökkent ez a mutató, az átlagos ellátás összege pedig 84 300-ról 83 400-ra esett vissza.
Az elmúlt tíz évben a nyugdíjban részesülők száma enyhén, tíz év alatt négy százalékkal 2 millió 989 ezerre csökkent - közülük mintegy 2,5 millió a sajátjogú nyugdíjas.
Wéber Balázs
Menedzsment Fórum
