4p

Középtávon akár 70 évig kellene kitolni a nyugdíjkorhatárt az EU-ban annak érdekében, hogy a jövőben is fenntartható legyen a nyugdíjrendszer - áll az Európai Bizottság tervezetében. Több uniós ország a közelmúltban döntött a limit emelése mellett, mások egyelőre fontolgatják a lépést – hazánkban fokozatosan növelik majd a nyugdíjba vonulás idejét a jelenlegi 62-ről 65 évre. Itthon jelenleg hárommillióan kapnak nyugdíjat, ami a GDP 11,5 százalékát szívja el. Mfor.hu háttér.

Első hallásra meglehetősen radikális reformokon töri a fejét az Európai Bizottság annak érdekében, hogy a jövőben is fenntarthatóak legyenek az európai társadalmak elöregedése miatt egyre nagyobb kihívások elé néző nyugdíjrendszerek Európában.

"Többet és hosszabb ideig kell dolgoznunk"

A Spiegel szerint a bizottság egyik stratégiai dokumentumában felveti annak a lehetőségét, hogy középtávon akár 70 éves korig kellene kitolni a nyugdíjba lépés idejét - ezen belül konkrét számot azonban egyelőre nem jelölt meg.   

"Világos, hogy a jelenlegi helyzet nem tartható fenn. Az embereknek többet és hosszabb ideig kell dolgozniuk" - mondta ezzel összefüggésben egy uniós szóvivő. Andor László, a bizottság foglalkoztatásért és szociális ügyekért felelős biztosa szintén megerősítette, hogy álláspontjuk szerint a korhatár növelésére van szükség. Hozzátette azonban, hogy erről minden egyes tagállam saját maga dönt majd.

A nyugdíjba lépés idejének kitolására azért van szükség, mert az európai társadalmak egyre jobban elöregednek - azaz fennáll a veszély, hogy az aktív korúak nem tudják majd eltartani a nyugdíjasok növekvő tömegét. Ha a tagállamok nem nyúlnak hozzá a korhatárhoz, akkor csak két megoldás marad - növelik a nyugdíjbefizetéseket vagy csökkentik a nyugdíjakat, figyelmeztet a bizottság.

Akik már emeltek

A tagállamok egy része már érzékeli a veszélyt: Görögország és Olaszország a közelmúltban döntött a korhatár 65 évre emeléséről - a taljánoknál ez csak a közszférában dolgozó nőket érinti, mivel a férfiak esetében már korábban meghozták ezt a döntést. A németek ennél is tovább mentek, hiszen 2012 és 2029 között 65-ről fokozatosan 67 évre "rakják majd a lécet".   

Nagy-Britanniában és Franciaországban egyelőre még csak tervezik a munkával töltött idő meghosszabbítását: a szigetországban 66, a galloknál pedig 62 éves küszöb bevezetését fontolgatják. Az Európai Unió tagállamai közül egyébként jelenleg Franciaországban az egyik legalacsonyabb a nyugdíjkorhatár, mindössze 60 év.

Ami Magyarországot illeti, a Bajnai-kormány 2009 tavaszán döntött az emelésről: a korhatár 65 évre nő majd a jelenlegi 62 évről. A változást fokozatosan, évi hat hónapos "adagokban" vezetik be 2014-től.

Igaz, az erről szóló törvényt még megtorpedózhatják - a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma például ötvenezer aláírást gyűjtött össze annak érdekében, hogy a Parlament ősszel tárgyalja újra az ügyet.

Nőttek a kiadások és a nyugdíjak is

A nyugdíjak biztosítása évről évre egyre nagyobb terhet jelent a költségvetés számára: míg 2000-ben "mindössze” a GDP 9,3 százaléka ment el erre a célra, addig tavaly már 11,5 százaléka - az ezzel kapcsolatos kiadás 1228 milliárd forintról  2991 milliárd forintra ugrott alig tíz év alatt a KSH adatai szerint.

Forrás: KSH



Ezzel párhuzamosan jelentősen nőtt az átlagnyugdíj összege is: míg 2003-ban 56,8 százaléka volt a nettó átlagkeresetnek, addig 2008-ban már 69,1 százaléka. Tavaly már némileg csökkent ez a mutató, az átlagos ellátás összege pedig 84 300-ról 83 400-ra esett vissza.


Az elmúlt tíz évben a nyugdíjban részesülők száma enyhén, tíz év alatt négy százalékkal 2 millió 989 ezerre csökkent - közülük mintegy 2,5 millió a sajátjogú nyugdíjas.    

Forrás: KSH
 
Elgondolkodtató tény, hogy jelenleg 561 ezer 64 év alatti rokkantnyugdíjas van hazánkban - ezzel ők jelentik a legnagyobb réteget az inaktívak között. Félő, hogy közöttük - az elmúlt évek szigorításai ellenére - még mindig sok az "álrokkant", akik gyakorlatilag visszaélnek az állami ellátórendszerekkel.      

Wéber Balázs

Menedzsment Fórum

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!