A másik, a drágább egészségügyi ellátás és a kieső - átlagosan magasabb - jövedelem. Az egészségügyi ellátás költségei nagyságrendekkel magasabbak Európában, mint azt itthoniak. Előbb-utóbb azonban a magyar ellátás árszínvonala is eléri az uniós átlagot. Másfelől a nyolcvanas években csatlakozott Spanyolország és Portugália példája azt mutatja, hogy ott a lakosság átlagjövedelme néhány év alatt 30-40 százalékos növekedést ért el a csatlakozást követően, így a személyi sérüléses balesetek esetében a biztosító által fizetendő táppénz-kiegészítés, illetve járadékszolgáltatás is mainál lényegesen nagyobb lesz.
A kártérítések összegén belül egyre nagyobb aránnyal szerepelnek majd a személyi, és egyre kisebb arányban a dologi károk. A nyolcvanas években a kárösszeg 90 százalékát dolgi károkra fizették ki a biztosítók, s a kifizetések csupán 10 százalékát tették ki a személyi károk. Mára a személyi sérülésekre kifizetett összeg a teljes összeg 20-25 százalékát teszi ki, s várhatóan a csatlakozást követően néhány év alatt eléri a Nyugat-Európában jellemző 40 százalékot.
A csatlakozást követően előbb-utóbb megjelennek majd új kártérítési elemek is. Például a "fájdalomdíj" címén kifizetett kártérítés - ez Svájcban, Olaszországban igen gyakori - és szintén a magasabb kártérítésis összeg és az azt követő magasabb díjszint irányába hat. Olyan, orvosilag nem kimutatható, ám a baleset műszaki elemzése után jogilag is bebizonyítható, a mozgást átmenetileg részlegesen akadályozó egészségügyi problémák esetén is fizetnie kell a biztosítóknak, amelyekre ma még nincs példa - vélte összegzésében az MTI.
Dráguló közlekedés, dráguló kötelező biztosítás
Már ma is előfordul, hogy ugyanolyan típusú gépkocsi kötelező biztosítására az egyik tulajdonos négyszeresét fizeti, mint más életkorú, másik településen élő társa. A díjkülönbségek az EU-csatlakozást követően még nagyobbak lesznek.
