Nemzetgazdasági szinten az átlagkereset a júliusi 210 ezer forintról 207 ezerre csökkent augusztusban, bár előző év adatához viszonyítva ez 6,5 százalékos növekedést jelent. A versenyszférában jellemző átlagfizetés előző év augusztusához képest 5,4 százalékkal 212 ezerre emelkedett, bár előző hónaphoz képest ez csak pár száz forinttal jelent nagyobb összeget. Ezzel szemben a költségvetési szféra átlagkeresete a júliusi megugrást követően az idei év második legalacsonyabb értékére zuhant a 14 ezer forintos csökkenéssel: 211 ezer után augusztusban 197 ezer forint volt a bruttó átlagkereset.
Ezen belül a szellemi dolgozók havi bruttó átlagkeresete a júliusi 235 ezerről 217,4 ezer forintra esett, míg ez a szám a fizikaiaknál 138,1-ről 135,5 ezerre csökkent. Ha a rendszeres, prémiumoktól mentes bruttó bért nézzük, akkor is a szellemiek esetében 218 ezerről 213,8 ezerre csökkent a bruttó bér, míg a fizikai dolgozóknál ez a szám a júliusi 136,2 ezerről 132,3 ezer forintra mérséklődött. Ezzel szemben a versenyszférában a szellemi foglalkozásúaknál minimális csökkenés volt megfigyelhető, míg a fizikai dolgozók havi keresete emelkedett.
Az oktatás területén csökkenő fizetés
Ami az egyes ágazatokra jellemző bruttó átlagkereseteket illeti, előző év első nyolc hónapjához képest szinte mindenhol emelkedő fizetésekről számolt be a statisztikai hivatal. A kedvező változás azonban nem érinti az oktatásban dolgozókat, fizetésük ugyanis 3,6 százalékkal 191 ezer forintra csökkent. A legjobban keresők változatlanul a pénzügyi, biztosítási tevékenységet végzők közül kerülnek ki a 465 ezer forintos bruttó átlagbérrel. Jól keresnek még az információ és kommunikáció ágazatban dolgozók, havonta 395 ezer forint szerepel a bérlapjukon, a szakmai, tudományos és műszaki tevékenységet végzők pedig átlagosan 299 ezer bruttót kapnak. 2010 január-augusztusához képest a legnagyobb mértékben a bányászat, kőfejtés területén dolgozók bére emelkedett: 7,1 százalékos növekedést tapasztaltak.
Halad a közmunka-program
2011 augusztusában összesen 739 ezren dolgoztak a költségvetési szférában, ami közel egy százalékos csökkenést jelent júliushoz képest, előző év azonos időszakához képest pedig 5,3 százalékos mérséklődés volt tapasztalható. Ugyanakkor a versenyszférában a legalább öt fős vállalkozásoknál foglalkoztatottak száma több mint 5 ezerrel emelkedett, az első nyolc hónap viszonylatában pedig 1,9 százalékkal 1,85 millióra nőtt a dolgozók száma. Az adatok azt mutatják ennek ellenére, hogy a 2010-es adatokhoz viszonyítva már negyedik hónapja fokozatosan csökken az alkalmazásban állók létszáma, amihez a közfoglalkoztatás átalakítása is hozzájárulhat.
A tavasszal újraindított közmunka-programoknak is köszönhetően a költségvetési szférában a 2011. január-augusztus időszakában 88 ezren dolgoztak részmunkaidőben, ami 2010 azonos időszakához képest 39,1 százalékos bővülést jelent, az előző havi adathoz képest pedig közel ezer fővel növekedett az ilyen formában alkalmazottak létszáma. A vizsgált időszakban ugyanakkor a teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma 8,7 százalékkal 646 ezerre csökkent előző év azonos időszakához képest. A kormány korábban a költségvetési szféra szűkítése mellett döntött, amit a számok, ha kis mértékben is, de igazolnak, hiszen a közszférában - a közfoglalkoztatottak nélkül - 677 ezer volt a létszám, és 1,1 százalékkal csökkent 2010. január-augusztusához viszonyítva. A teljes munkaidőben alkalmazottak közül 214 ezer volt a fizikai foglalkozásúak száma az év első nyolc hónapjában, ami előző év azonos időszakához képest 10,1 százalékos csökkenést mutat, a szellemi alkalmazottak száma pedig a KSH legfrissebb adatai szerint 520 ezer volt, ami 2,4 százalékos mérséklődést jelent a vizsgált időszakban.
Folytatódhat a szerény létszám-bővülés
Suppan Gergely szerint kedvező, hogy a versenyszférában 1,1%-ra gyorsult az alkalmazásban állók számának növekedése az előző hónapi 0,8%-os növekedésről, azonban így is jóval lassabb az év elején megfigyelt 2% feletti növekedéshez képest. A munkaerőpiac továbbra is lazának tekinthető, a foglalkoztatás növekedésének lassulása jól tükrözi a gazdasági növekedés lassulását.
A szakember szerint az egyes feldolgozóipari beruházások hatására a létszám bővülése szerény mértékben folytatódhat, azonban a belső kereslet hiánya miatt a belső piacra termelő és szolgáltató ágazatok esetében továbbra sem várható a munkaerő kereslet növekedése. A foglalkoztatottak száma összességében 0,6% csökkent a költségvetési szféra 5,3%-kal alacsonyabb foglalkoztatási szintje miatt, ami az átalakuló közfoglalkoztatási rendszer hatásának tulajdonítható. Az év hátralevő részében 4,5% körüli bérdinamikára számít az elemző, ami 2,5% körüli reálbér növekedést eredményezhet.
Székely Sarolta
mfor.hu
