A széles sávú internet elterjedtsége (az úgynevezett internetpenetráció) a háztartásokban 16-ról 20 százalékra emelkedett a vizsgált időszakban (tehát 2006. március eleje-május vége és az év vége között). A vállalkozások körében még jobban nőtt a penetráció: 39 százalékról 47 százalékra.
A régióban jók vagyunk
Üröm az ürömben viszont, hogy Magyarország még mindig jelentősen le van maradva a nyugat-európai országoktól: a lakossági internetelterjedtség európai átlaga ugyanis 38 százalék. Az pedig csak sovány vigasz, hogy a régióban jól állunk a felmérés szerint: míg a lakosság arányában mért elterjedtség Magyarországon tíz százalék, addig Lengyelországban 8,4, Csehországban pedig csak 7,5 százalék. (Ezek az adatok persze módosulhatnának, ha a felmérés kiterjedne a vezetéknélküli WiFi-használókra és a mobil szélessávon szörfözőkre is.)
Másfél év: kétmillió bekötés
Összességében tehát javult a magyarországi szélessávú internetkiépítettség, de azért még van hova fejlődni - közölte az alelnök. Véleménye szerint ösztönzőleg hat a piacra, hogy a fogyasztók meglehetősen árérzékenyek. A kisebb cégek is egyre nehezebben tudják "kikerülni" a világhálót, hiszen a nagyobb vállalatok egyre inkább megkövetelik, hogy beszállítóik az interneten is képesek legyenek például bankolni.
Hátráltatja viszont a szélessáv terjedését a magyarországi monopolszolgáltatók piaci magatartása. A szakértő nem tudta megjósolni, hogy mikorra mérséklődhetnek a magas csupasz ADSL árak, de véleménye szerint akár hatósági szabályozással is kötelezni lehetne a koncessziós szolgáltatókat az árcsökkentésre.
A szakember szerint ha a fejlődés üteme nem lassul, és egy-másfél év múlva valóban kétmillió internetbekötés lesz hazánkban, az megnyitja a kapukat az üzleti célú felhasználás előtt. Vass Gábor, a Cisco marketingmenedzsere szerint a web 2.0-ás alkalmazások terjedése lehetővé teszi a felhasználók saját üzleteinek megjelenését is.
Az internet elterjedtsége pedig nemcsak a kisbefektetőket, hanem a nagyobb tőkével rendelkező cégeket is vonzani fogja majd. Vass Gábor a Second Life-ot hozta példaként: pár tucat ember szórakozása mára már a nagy befektetőket, és akár a politikát is érdeklő potenciális aranybánya lett.
A szakember hozzátette ugyanakkor, hogy a tudatos internethasználatot - a skandináv modellhez hasonlóan - oktatni kellene. Az északi országokban ugyanis az állam korábban adókedvezménnyel támogatta a számítógépvásárlást, a könnyítéseket azonban csak úgy lehetett igénybe venni, ha a felhasználó elvégzett egy számítógépes tanfolyamot.
L. Nagy Gábor
