Az utóbbi aggodalomhoz szorosan kapcsolódik az elektronikus aláírás intézménye, amely a biztonságos on-line ügyintézés egyik pillére. Magyarországon 2001. szeptember elsejétől használható törvényesen az e-szignó, több hitelesítés-szolgáltató egymással párhuzamosan már meg is kezdte tevékenységét. A szolgáltatók felügyeleti szerve a Hírközlési Főfelügyelet, az egyes vállalkozásoknak ellenőrzött nyilvántartást kell vezetniük a kibocsátott tanúsítványokról. Az IKB tervei között szintén szerepel a nagy adatbiztonságot garantáló "intelligens igazolványok" kibocsátása, melyek használói on-line tevékenységük közben azonosíthatnák magukat. A chipkártya formájú tanúsítványok érkezésének időpontja egyelőre bizonytalan.
Úgy tűnik tehát, hogy bár a "valódi" e-ügyintézés még nem is állhat a magyar felhasználók rendelkezésére, az infrastrukturális és koncepcionális fejlesztések folyamatban vannak. Kérdés, hogy elindulásuk után a különböző adminisztratív rendszerek milyen ütemben váltják fel a megszokott sorba állós hivatali módszert. A megszokás nagy úr lehet, korábban több európai országban is kudarcba fulladtak olyan kezdeményezések, amelyek a hagyományos adminisztráció egy-egy elemét kívánták a netre áthelyezni: Finnországban az elektronikus személyi igazolvány, Franciaországban pedig az elektronikus betegkártya ötlete ütközött az állampolgárok érdektelenségébe.
E-kormányzat: Közigazgatás papírok nélkül
A világ számos országában léteznek jól működő, ám a lakosság által nem mindig pozitívan fogadott on-line elektronikus adminisztrációs rendszerek. A tervek szerint a közeljövőben Magyarországon is elinduló elektronikus ügyintézés kevesebb sorbanállást, gördülékenyebb adminisztrációt és - hosszabb távon - költségcsökkentést is ígér.
