A jelenlegi rendszer szerint még Budapest és Pest megye (vagyis a legfejlettebb magyar térség) is uniós segélyt kapna. Kérdés azonban, hogy az EU kiterjeszti-e az új tagokra a jelenlegi támogatási rendszert.
Egyedül Prága és Pozsony környékének egy főre jutó GDP-je haladja meg vásárlóerő-paritáson az EU-átlag 75 százalékát a tíz tagjelölt kelet- és közép-európai állam 53 régiójából. A legfejlettebb magyar régió az uniós átlag 72 százalékát éri el. Az EU azokat a térségeket támogatja a területfejlesztési pénzek többségével, ahol a GDP nem éri el a 75 százalékot. Szakértők szerint Budapest látszólagos lemaradása Prága és Pozsony mögött részben a régióhatárok meghúzásának következménye.
Az 1,8 milliós -- az EU-átlag 91,7 százalékát elérő - Budapest mellett ugyanis az egymilliónyi lakosú Pest megye is (az EU-átlag alig 37,1 százalékával) annak a közép-magyarországi régiónak a része, amely a statisztikai besorolás szerint az unió NUTS-2 szintű térségének felel meg. Ezen a NUTS--2 szinten osztják szét az évi 32 milliárd eurót kitevő uniós területfejlesztési támogatásokat, amelyek 70 százaléka (az úgynevezett 1. célkitűzés keretében) az EU-GDP 75 százalékát el nem érő régióknak jut. A térségek többsége a maradék 30 százalékon kénytelen osztozkodni, s messze nem jut mindegyiküknek pénz az uniós büdzséből.
Mivel tehát Közép-Magyarország GDP-jét Pest megye "lehúzza" az uniós átlag 72,4 százalékára, a jelenlegi szabályok és adatok szerint ez a magyar régió is kaphat uniós támogatást (ellentétben a pozsonyival és a prágaival, ahol kisebb vagy nincs is a területi besorolásban olyan agglomerációs övezet, amely leszorítaná átlagukat). A támogatás nagysága meglehetősen bizonytalan, és sok (ma még nem látható) tényezőtől függ, de valószínűsíthető, hogy csupán a közép-magyarországi régió esetében is évi százmillió eurós nagyságrendről lehet szó.
Az összeg megszerzésénél a legfőbb kérdés azonban az, hogy milyen feltételek mellett lesz hajlandó az új tagokra is kiterjeszteni a jelenlegi uniós területfejlesztési rendszert az EU. Ez a csatlakozási tárgyalások egyik legnagyobb kérdése, amelyről az érdemi egyeztetések csupán 2002 első felében kezdődnek meg az uniós bővítési stratégiában szereplő útiterv szerint.
A tárgyalásokon hazánk eddig (a vonatkozó 1260/99-es tanácsi rendeletre hivatkozva) azt az álláspontot képviselte, hogy az 1994--96 közti időszakot kell alapul venni az új tagok esetében is a támogatásra szoruló régiók kiválasztásakor. Ezen három év átlagában Közép-Magyarország az EU-átlag 68 százalékát érte el. 1995--97 között az arány már 70 százalékos. A most közzétett Eurostat-adatok 1998-ra szólnak, s ezek alapján (a Világgazdaság számításai szerint) 1996--98-ra az átlag már 71 százalékos.
Mivel a magyar GDP (s ezen belül különösen Budapest adata) a következő években is várhatóan gyorsabban nő, mint az uniós átlag, a közép-magyarországi régió minden bizonnyal egyre közelebb kerül majd a kritikus 75 százalékhoz. A kérdés az, hogy melyik időszakot tekinti majd az EU a támogatás megítélésének alapjául. A tárgyalásokon az uniós fél eddig érdemben nem reagált az 1994--96-os adatokat javasló magyar álláspontra, de diplomáciai források gyakran utalnak arra, hogy számos tagállam későbbi referencia-időszakot szeretne.
A 75 százalék fölé kerülés veszélye nem jelentkezne, ha átalakítanák a régióbesorolást, s egy-két alacsonyabb GDP-jű megyét is a közép-magyarországi régióhoz sorolnának. E téren azonban megmerevedtek a frontok, miután a kormány és a fővárosi vezetés egyaránt politikai kérdést kreált az ügyből.
A kormány az ütemterv szerint márciusban adja át az EU által kért kiegészítő információkat a regionális politika fejezetében a csatlakozási tárgyalásokon. Az unió a NUTS--2 szintű regionális beosztás véglegesítését, illetve a támogatási programozás és összehangolás kifejtését kérte. Magyar remények szerint talán még az idei első fél évben ad majd az unió egy újabb (az első, meglehetősen semmitmondónál talán egy kicsit részletesebb) közös álláspontot, de érdemi előrelépésre csak 2002-ben lehet számítani. Addig bizonytalan, hogy jut-e uniós pénz Közép-Magyarországnak az 1. célkitűzésből.
Egész Kelet-Európa EU-segélyen
Csak Pozsony és Prága nem szorul rá az EU lemaradó régióinak adott támogatásokra a csatlakozás után a kelet- és közép-európai térség tagjelölt államain belül -- derül ki az Eurostat friss statisztikáiból.
