Egymásnak "lazább" határidőkkel fizetnek a cégek

Stabilizálódott a hazai vállalatok fizetési fegyelme az elmúlt hat évben. Igaz, a rendszerváltás óta tapasztalható javulást az 1998-as orosz válság visszavetette - mondta Tóth István János, az MTA Közgazdaságtudományi Tudományos Kutatóközpont főmunkatársa. Tavaly a cégek csak 8-9 százaléka késett az adók és a tb fizetésével, ám 37 százaléka "csúszott" más vállalkozásokkal szemben.

Erősödött a pénzügyi fegyelem az 1500 legnagyobb hazai vállalat körében. Általános képet adni mégis nagyon nehéz - tette hozzá a főmunkatárs -, mert a helyzet a külföldi tulajdonú cégeknél lényegesen jobb, a belföldieknél viszont kedvezőtlenebb. Előbbiek ugyanis inkább követik otthoni fizetési normáikat, illetve valószínűleg jobb is az anyagi helyzetük, például inkább rendelkeznek hosszú távú szerződésekkel.

Jellemző maradt a laza fizetési fegyelem a vállalatok közti kapcsolatokra. A válaszadók 37 százaléka késett a szállítói fizetésekkel. Igaz, ezen belül lehetett 1-2 napos csúszás is. Ugyanakkor a javulás 1995-höz képest nem igazán markáns - "köszönhetően" az orosz válságnak. Az 1998-as orosz válság - bár nem okozott mélyreható megrázkódtatást - hatásai hat hónapos késéssel voltak érezhetőek. A fizetési fegyelem rosszabbodott, a következő lépésben pedig - egy évvel később - ugyanez történt kisebb mértékben a tb- és más adófizetéssel is. Mára ugyan alacsonyabb szinten, de a romlás megállt, így összességében közel öt százalékkal (41,1-ről 36,7-re) javult a más vállalkozókkal szembeni fizetési fegyelem.

Lényegesen javult viszont az adózási fegyelem, összefüggően a gazdasági fellendüléssel, illetve a piacgazdasági normák tisztulásával. Egy évtizede sokan nem vették komolyan az adófizetést, a rendszerváltás körüli nagy megrázkódtatást sokan a szállítók vagy az állam rovására próbálták megoldani. Ez a kényszer a fellendüléssel megszűnt, inkább a hosszú távú tervezés válik jellemzővé, amibe viszont nem fér bele a nem fizetés. Aki ugyanis teljesíti, az pontosnak és megbízhatónak minősül, biztonságos üzleti kapcsolatai alakulnak ki, és könnyebben növelheti piaci részesedését. Míg tehát az említett cégcsoport vállalatainak 1995-ben 18,8, illetve 11,2 százaléka késett a tb-, illetve az adófizetéssel, tavaly arányuk 9,7 és 8,4 százalékra esett vissza. Lényeges az is, hogy hatékonyabbá vált az adóbehajtás, a botrányok hatására kiderült, nem lehet büntetlenül csalni, illetve, hogy a partnerek elfordulhatnak ezek hatására egy cégtől. Más szempontból viszont ugyancsak kedvezőnek minősítette a helyzetet Tóth István János. Az elmúlt hat évben 44,9-ről 33,8 százalékra apadt a likviditási, 55,8-ról 45,8-ra a pénzügyi gondokat jelző cégek aránya. Például a Tárki felméréseiből kiderül: a cégek közti szerződéses fegyelem nem éri el a fejlett nyugati (angol, francia és német) szintet. Több hazai vállalat jelezte például, hogy az EU-ból jött vevő sokszor csak akkor és utólag fizet, amikor az áru már birtokában van, s a külföldiek tartanak a rossz minőségtől, a bizonytalan pénzügyi háttértől. Ezzel együtt is már régen "Európában vagyunk", mert az európai átlagnak megfelelnek az említett arányok, még ha elmaradunk is a legfejlettebb országoktól - tette hozzá a főmunkatárs.

Burillák Attila, az APEH szóvivője megerősítette: valóban pozitívan változott Magyarországon az adómorál, különösen az elmúlt években. Hozzátette, ennek jelentőségét közelgő európai uniós csatlakozásunk még inkább növeli. A szóvivő szerint az adófizetési fegyelem javulása több okra is visszavezethető. Egyrészt arra, hogy 1999-ben felállították az APEH Bünügyi Igazgatóságát, másrészt, erősödött a vállalkozások likviditási helyzete, s ne feledkezzünk meg arról sem, hogy fokozta ellenőrzési tevékenységét a hatóság. Tavaly csaknem 400 ezer vizsgálatot tartottak a revizorok. Így együttesen apadt az adóhatóság kinnlevősége. 2000-ben az adóhivatal ellenőrzési és hátralékbehajtási tevékenysége révén csaknem 200 milliárd forinttal növelte a költségvetési bevételeket, míg 1999-ben 163 milliárdot könyvelhetett el.