Töretlen a kenyérfélék és péksütemények kedveltsége Magyarországon. Ezt bizonyos mértékben alátámasztja az a tény is, hogy hazánkban a friss pékáruk az akciós újságokban hirdetett termékek közel 8 százalékát adták úgy 2004-ben, mint a tavalyi évben is. Mindazonáltal megváltoztak a magyarok péksütemény- és kenyérvásárlási, illetve fogyasztási szokásai - derül ki a GfK Shopping Monitor eredményeiből.
Noha a háztartások elsődleges beszerzési forrását 2005-ben a korábbiakhoz képest változatlanul a kisebb önkiszolgáló boltok jelentették, addig néhány csatorna szerepe alapvetően megváltozott. Míg az évezred első évében a háztartások mindössze csupán 15 százaléka vásárolt kenyeret és péksüteményt a hipermarketekben, addig 2005-ben már 34 százalékuk említette a hipermarketeket beszerzési forrásként. Ez a jelenség természetesen magyarázható a hipermarketek 2000. évi mérsékeltebb jelenlétével és az azóta eltelt öt évben végbement jelentős terjeszkedésükkel és piacszerzésükkel is.
A vásárlók visszajelzése alapján a piac legnagyobb veszteseként a szakosodott boltok említhetők. Bár öt évvel ezelőtt a háztartásoknak még mintegy 22 százaléka a kisebb péküzletekben szerezte be mindennapi kenyerét, a tavalyi évben ugyanez már csupán tízből egyre volt igaz. A szupermarketek és nem önkiszolgáló üzletek stabilan tartják piacrészüket, a diszkontáruházak pedig még növekedésre is képesek voltak e piacon.
A rendszerváltás óta újra egyre nagyobb népszerűségnek örvend a barna kenyér. A GfK étkezési szokásokat vizsgáló tanulmányának adatai szerint 1989-ben honfitársaink saját bevallásuk szerint hetente 6 alkalommal fogyasztottak fehér kenyeret és egyszer barna kenyeret. Az ezt követő évek során ez az arány viszont egyértelműen a barna kenyér irányába tolódott: 2005-ben a lakosság több mint fele (58 százaléka) fogyasztott különösen szívesen barna kenyeret, s a fogyasztás is egyre gyakoribb lett, miközben a fehér kenyér némiképp veszített kedveltségéből. Barna kenyeret a kutatási eredmények alapján nagyobb arányban fogyasztanak - az egészséges életmódot feltehetően inkább szem előtt tartó - fővárosi lakosok, a 60 év alattiak, a magasabb jövedelműek és a magasabb iskolai végzettségűek.
