Az MTI illusztrációja és az Oktatási Hivatal adatai alapján látható, hogy a 2009-es csúcsához képest idén 83 ezer fővel kevesebben érettségiznek. A 2016-ban érettségizők között az emelt szintű vizsgákat választók aránya minimálisan nőtt a tavalyi évhez képes. A középszinten érettségizők száma ugyanakkor 4 százalékkal csökkent idén a 2015-ben érettségizettek számához képest.
A 411 600 idei vizsgázóból 43 ezer volt emelt szinten, ami csupán 1,6 százalékos növekedést jelent a tavalyi évhez képest. Középszinten pedig 368 600 vizsgakérelem érkezett be idén.
Az idei számok kiugrónak mondhatók, ha azt nézzük, hogy 14 ezerrel kevesebben érettségiztek idén Magyarországon, mint tavaly, illetve 18 ezerrel kevesebben, mint 2014-ben.
Kézenfekvő magyarázat lenne, hogy a magyar társadalom fokozatosan öregedik, aminek egyenes következménye az érettségizők csökkenő száma is. Ez a demográfiai trend azonban önmagában nem magyarázza azt, hogy 2010-hez képest mintegy 10,3 százalékkal csökkent az érettségizők száma a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) korfa adatai szerint. A 18-19 éves korosztály létszáma ugyanis 2015-ben mindösszesen 26 ezer fővel volt alacsonyabb, mint 2010-ben. Ez alapján lényegében csak az eltűnt 83 ezres érettségiző számnak a negyede magyarázható, de mi van a maradék háromnegyeddel?
Először is fontos változás volt ebben a vizsgált időszakban a tankötelezettség leszállítása 16 éves korra. Ebből minden bizonnyal adódtak és adódnak is lemorzsolódások az érettségi előtt.
Az adatokból ez előbbiek mellett adódik az a magyarázat is, hogy a felsőoktatásba jelentkezési kedv megcsappant, aminek egyenes ági következménye a visszaeső érettségi vizsgaszám is egyben.
2004-től 2011-ig ugyanis főként a kétszintű érettségi 2005-ös bevezetése miatt jelentősen nőtt az érettségizők száma, 96 ezerről mintegy 142 ezerre. 2011-től azonban érzékelhető csökkenés látható az alábbi ábrán az érettségizők számával, ami egybeesik a kormányzat által megnyirbált felsőoktatási helyekkel is a második Orbán-kormány regnálása alatt.
A kétszintű érettségi megjelenése miatt egyre többen kezdtek néhány tárgyból újraérettségizni, hogy bekerülhessenek a felsőoktatásba. Ez látható a Központi statisztikai Hivatal (KSH) számain is. 2005-ben 27 800-an éltek ezzel a lehetőséggel, s dinamikus növekedés mellett 2011-ben már 56 700 volt ez a szám. Három évvel később, 2014-ben már csak 40 500-an érettségiztek újra, 2015-ben pedig a megelőző évhez hasonló alacsony érettségiző szám született. Ez a 2016-os adat 2007 óta nem látott mélypontot jelent az érettségik történetében.
Az érettségizők közül csaknem 76 ezren szerezhetnek idén érettségi bizonyítványt az Oktatási Hivatal statisztikái szerint, ami mellett több mint 36 ezren tesznek még legalább egy vagy néhány tárgyból valamilyen típusú érettségit, ami jóval alacsonyabb, mint amit a megelőző években megszokhattunk. Az ismételt érettségit letevők száma tehát úgy tűnik, párhuzamosan esik az érettségizők számának csökkenésével 2012-től kezdve.
Tovább szűkül az olló az érettségizők és felvételizők között?
Ahogy korábbi cikkünkben írtuk egyre kevesebb diákot vesznek fel a felsőoktatásba, így valóban teljesülni látszik az a kormányzati törekvés, hogy a lemorzsolódási arány kisebb legyen. Ennek hatására 2015 szeptemberében mintegy 10 ezerrel kevesebb hallgató iratkozott be valamilyen nappali alapképzési formára, mint 2010-ben.
Az érettségizők és a felvételizők száma közötti olló már az első Gyurcsány-kormány alatt elkezdett szétnyílni, ugyanis bár egyre többen érettségiztek, ezzel párhuzamosan a felsőoktatási férőhelyek száma nem emelkedett.
Ez az irányvonal, nem hogy nem változott, de alapvetően súlyosbodott az Orbán-kormányokkal, és drasztikusan elkezdődött az érettségizők és felvételizők számának egymáshoz való közelítése az érettségizési hajlandóság megvágásával. A közoktatás megreformálása is kivette a részét ezeknek a számoknak a produkálásában, ugyanis a tankötelezettségi korhatár csökkentése mellett, a szakközépiskolai helyek redukálása és a szakérettségi bevezetése is egyértelműen az érettségi bizonyítvány megszerzése ellen, s végső soron a felsőoktatásba való jelentkezés ellen hatnak.
Ehhez hozzájönnek még azok a statisztikák, hogy míg 2010-ben még 39 830 gimnazista érettségizett, addig 2015-ben már csak 35 975. Még drasztikusabban esett vissza a szakközépiskolás érettségizők száma ugyanebben az ötéves periódusban 38 127 érettségiről 29 388-ra zuhantak vissza. Ugyanez a folyamat játszódik le a felnőttoktatás terén is, ahol 2010 és 2015 között év kétezerrel esett az érettségizni kívánó felnőttek száma. Ezek a számok azon európai uniós törekvések ellen is hatnak, amik azt célozzák, hogy 2020-ra a 30–34 éveseknek legalább 40 százaléka rendelkezzen felsőfokú végzettséggel.
mfor.hu
