A várakozásokat meghaladó profitot jelentett az OTP. Az elemzők 313,6 milliárd forintos konszolidált nettó eredményt vártak a második negyedévre, ehelyett 330,2 milliárd forint lett a profit, ami közel volt a legoptimistább prognózishoz. Ez nagyon magas, 25,6 százalékos tőkearányos megtérülést jelent. A bank részvényárfolyama emelkedett a hírre, jelenleg 0,6 százalékos pluszban áll a tőzsdén.
A profit jóval nagyobb is lehetett volna, ha nem sújtják az idén még nagyobb különadók és egyéb terhek a bankot, különösen a magyarországi operációt. A bank által közzétett prezentáció szerint az első félévben 199 milliárd forintnyi kormányzati teher csökkentette a nyereséget Magyarországon, és az év egészében 261 milliárd forint lehet ez a tétel a becslések szerint. Tavaly összesen 172 milliárd forint volt az a kormányzat által kivetett extra sarc, amely az OTP-t sújtotta.
Eddig 200 milliárdba kerültek a kormányzati sarcok
A pénzügyi szervezetek különadója (bankadó) az idén 33 milliárd forint volt, ezt már befizette a bank a költségvetésbe. Az extraprofitadó az első félévben 81 milliárdot tett ki, de ezt várhatóan az év végéig 54 milliárdra csökkenteni tudják az állampapír-állomány növelése miatt. Tavaly ezzel a módszerrel sikerült 7 milliárd forintra lefaragni az extraprofitadót. Az első félévben ezen felül 81 milliárd forintnyi tranzakciós illetéket fizetett be a bank, az év egészében pedig várhatóan 170 milliárdot tesz majd ki ez a tétel.
A kamatstop az idén eddig 4 milliárd forintba került a banknak, arra vonatkozóan pedig nem tettek közzé becslést, hogy a jövőben mekkora terhet jelent majd ez a hitelintézet számára. A bankok mindenesetre – köztük az OTP is – az Alkotmánybírósághoz fordultak annak érdekében, hogy mondja ki a kamatstop folytatásának alkotmányellenességét. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) is több jelentésében bírálta az intézkedés folyamatos hosszabbítgatását.
A tényleges első féléves profit így végül 519 milliárd forint lett, a bank azonban a közterhek egy részét az év elején fizeti be a költségvetésbe, így időarányos tehereloszlással számolva a nyereség 592 milliárd forint lett volna.
További friss árfolyamokat itt találhat, laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Privátbankár elemzéseit pedig a témában itt olvashatja.
Nőttek a bevételek
A jó eredmények mögött leginkább a kamatbevételek állnak. Az alacsony kamatozású betétek állománya tovább nőtt, miközben Magyarországon továbbra is 6,5 százalékos az alapkamat, amit a betéteknél nem követett az OTP. A hitelállomány viszont növekszik, így a nettó kamatmarzs is jól alakult, 4,31 százalékosra nőtt. Mindezek hatására a nettó kamatbevételek 9 százalékkal 480,9 milliárd forintra nőttek a második negyedévben. Ez ráadásul közel 5,5 milliárd forinttal magasabb érték, mint ahogy az elemzők várták – írja az Equilor.
Fotó: Klasszis Média
Még inkább meglepő a díj és jutalék jellegű bevételek 9 százalékos emelkedése. Ezen a soron 151,9 milliárd forintos bevételt mutatott ki a bank, miközben a magyar operáció esetében a Bankszövetség és a Nemzetgazdasági Minisztérium április 9-i megállapodása értelmében az OTP nem élt az automatikus inflációs díjemelési klauzulával, és visszaállította díjait a korábbi értékekre. Ennek ellenére az erős üzleti aktivitás, és a turisztikai szezon kezdte miatt a vártnál közel 1,5 milliárd forinttal magasabb bevételt láthattunk ezen a soron.
A külföldi lányok egyre szebbek
A magyarországi operáció 139 milliárd forint adózás utáni eredményt ért el az első félévben, ez már alig a negyede a csoport teljes profitjának. Az orosz leánybank teljesített a legjobban az első hat hónapban, 109 milliárd forintot hozott a csoportnak, ami csaknem a duplája a tavalyinak. A második legeredményesebb leánybank a bolgár DSK volt, 103 milliárd forintos nyereséggel. Szlovéniában, Üzbegisztánban és Ukrajnában is nőtt a nyereség 2024-hez képest, a többi országban viszont némi visszaesést mértek.
Fotó: Klasszis Média
A hitelállomány szépen gyarapodik, fél év alatt a teljesítő hiteleké 7 százalékkal bővült főleg az erős lakossági hitelkereslet miatt. Magyarországon a fogyasztási hitelek állománya 5 százalékkal, a jelzáloghiteleké 6 százalékkal ugrott meg. Kiemelkedő növekedés volt Ukrajnában a fogyasztási hiteleknél, amelyek volumene 35 százalékkal nőtt egyetlen félév alatt. Oroszországban is 20 százalékkal nőtt a lakossági fogyasztási hitelek állománya, a vállalati hitelezést viszont leépíti a bank.
A betétállomány is nőtt csoport szinten 5 százalékkal. Magyarországon 7 százalékos volt a növekedés, ami kiemelkedő eredmény. Az OTP leánybankjai közül csak az üzbég és a moldovai banknál csökkentek a betétállományok.
Romló kilátások mindenhol, Magyarország a leggyengébb
A GDP-vel kapcsolatos várakozásait is frissítette az OTP. A bank gyakorlatilag minden országban, amelyben jelen van, rontott a korábbi prognózisán. A magyarországi GDP-vel kapcsolatos várakozás már csak 0,6 százalék 2025-re vonatkozóan, májusban még 1 százalékban reménykedtek az elemzők. Ennél alacsonyabb gazdasági növekedést egyetlen másik országban sem vár a bank. Bulgáriában 2,5 százalékos, Szlovéniában 0,8 százalékos, Horvátországban 2,9 százalékos növekedés várható.
Szerbiában 2,8 százalékos, Ukrajnában 2,5 százalékos, Montenegróban 2,8 százalékos GDP-növekedés az új prognózis. Albániában 3,5, Moldovában 2,1, Oroszországban 0,8 százalékkal bővülhet a gazdaság az idén. A legrobosztusabb növekedés Üzbegisztánban lehet, 6,4 százalékos GDP-bővülést várnak az OTP-sek.
Magyarországon 4,5 százalékos inflációval kalkulál az idén a bank, az alapkamat az év végéig várhatóan nem változik, 6,5 százalékos lesz majd.
