A tárgyhónapban 14,2 ezer foglalkoztató 50,2 ezer darab új álláslehetőséget jelentett be Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálathoz. Az előző év azonos időszakához képest 93,4 százalékkal (24,3 ezer darabbal) nőtt a munkaerőigények száma, míg az előző hónaphoz képest 1,2 százalékkal (0,6 ezer darabbal) csökkent.
Az új bejelentésekkel együtt a hónap folyamán összesen 93,3 ezer állás állt rendelkezésre, ebből a zárónapon 47,4 ezer állás maradt betöltetlen. A legtöbb új állásbejelentés továbbra is Szabolcs-Szatmár-Bereg (9,6 ezer) és Borsod-Abaúj-Zemplén (5,9 ezer darab) megyéből érkezett, emellett jelentős, 3 ezer feletti munkaerőigényt Békés megyében és Budapesten jelentettek be a foglalkoztatók. Az újonnan bejelentett állások 29,3 százaléka nem támogatott álláshely volt, 70,7 százalékát pedig valamilyen támogatott foglalkoztatási forma keretén belül kínálták a munkáltatók.
Októberben a bejelentett nem támogatott állások száma 14,7 ezer darab volt, ami számában az előző hónaphoz képest 13,2 százalékos (2,2 ezer darabos) csökkenést, míg az előző év azonos időszakához képest 2,1 százalékos (300 darabos) növekedést mutatott. Az előző hónaphoz képest 5 megye kivételével csökkent a nem támogatott álláslehetőségek száma. A növekedést produkáló megyék közül a legkiugróbb mértékő Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében figyelhető meg, ahol közel háromszorosára emelkedett a nem támogatott álláshelyek száma, de emellett említésre méltó még a Zala (+19,4%-os), Jász-Nagykun-Szolnok (+17,3%-os) és a Pest (+17,3%-os) megyében történt változás is.
Egy év alatt a nem támogatott munkaerő-kínálatban a legnagyobb bővülés Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében következett be, ahol közel négyszeresére emelkedett az állások száma, a legnagyobb visszaesés Borsod-Abaúj-Zemplén megyében zajlott le a tárgyhónapban. Az új támogatott állások száma októberben 35,5 ezer darab volt, ami az előző hónaphoz és az előző év azonos hónapjához képest is további bővülést mutat a munkaerő-kínálatban, az előbbi esetében 4,8 százalékot, az utóbbi esetében 207,7 százalékot.
A tárgyhónapban a legtöbb újonnan bejelentett támogatott állást továbbra is Szabolcs-Szatmár-Bereg (8,1 ezret) és Borsod-Abaúj-Zemplén (5,5 ezret) megyében jelentették be a foglalkoztatók. Az előző hónaphoz képest a megyék közel felében növekedés figyelhető meg, közülük is a legszembetőnőbb Tolna, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Békés megyében volt, ezekben a megyékben több mint másfélszeresére emelkedett az újonnan bejelentett támogatott állások száma. Az előző év azonos időszakához viszonyítva kivétel nélkül minden megyében emelkedett a bejelentett támogatott munkaerőigények száma.
Tovább csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma
A nyilvántartott álláskeresők zárónapi száma 530,8 ezer fő volt, az előző hónaphoz 1,1 százalékos (5,9 ezer fős), az előző év októberéhez viszonyítva pedig 2,7%-os (14,7 ezer fős) csökkenést mutatott. A megyék többségében az előző hónapokhoz képest csökkenő trend érvényesült, hét megyében viszont 0,3–3,9 százalékos mértékű növekedés következett be. Az előző év azonos hónapjához viszonyítva a megyék döntő hányadánál szintén csökkenő trend volt megfigyelhető, közülük is a legkiugróbb Vas megyében volt, ahol 24,6 százalékkal csökkent a nyilvántartott álláskeresők zárónapi száma.
A nyilvántartásba belépők száma 71,0 ezer főt tett ki a vizsgált hónapban. A belépők között az újonnan belépő álláskeresők aránya 9,4 százalék, vagyis ők azok, akik még sohasem szerepeltek az álláskeresők regiszterében. A visszalépők között 51,5 százalékban vannak azok az álláskeresők, akiknek utolsó jelentkezése az NFSZ-nél 1–6 hónap között volt. A belépők száma egy hónap alatt 3,6 százalékkal csökkent, ezen a csoporton belül az újonnan belépők száma 21,1 százalékkal. Ez azzal van összefüggésben, hogy a pályakezdők szezonális beáramlása befejeződött. Míg az összes belépők száma egy év alatt 7,6 százalékkal nőtt, addig az újonnan belépők csoportja 13,2 százalékkal csökkent.
A tartósan (egy éven túl) regisztrált álláskeresők számában továbbra is egy enyhébb mértékű (4,0%) csökkenés figyelhető meg. Az októberi zárónapon létszámuk 132,0 ezer fő volt, ami az előző év azonos hónapjához képest is csökkenést produkált. Arányuk a teljes álláskeresők állományán belül 24,9 százalékot tett ki, ez utóbbi egy év alatt 5,1 százalékponttal csökkent. Ez elsősorban a közfoglalkoztatási programokban való magasabb részvételnek köszönhető. A tartós álláskeresők között többségben (56,3%-ban) vannak azok, akiknek a nyilvántartásban töltött idejük 1 és 2 év között volt.
2011. októberben a nyilvántartott álláskeresők létszámának szezonálisan kiigazított értéke 568,3 ezer fő volt, míg a szezonális kiigazítás előtti, eredeti regisztrációs létszámadat 530,8 ezer főt tett ki. Az adatok szezonális kiigazítása után megállapítható, hogy októberben a szezonális hatások kiszűrése után 4,2 ezer fős csökkenés tapasztalható a nyilvántartott álláskeresők számában az előző hónaphoz képest. A szezonálisan kiigazított idősor azt jelzi, hogy októberben szezonális jellegű többlet-munkaerőkereslet volt megfigyelhető.
Az álláskeresők 54,3 százaléka (288,5 ezer fő) volt jogosult álláskeresési támogatásra1 vagy szociális ellátásra2 és több mint négytizedük (242,3 ezer fő) ellátatlan maradt. Álláskeresési járadékra 95,0 ezren, álláskeresési segélyre 25,2 ezren voltak jogosultak és 168,2 ezren kaptak szociális ellátást. Az álláskeresési támogatásban részesülők száma csökkent, a szociális jellegű támogatásban részesülők, az ellátatlanok száma pedig kisebb mértékben nőtt az előző hónaphoz képest.
Tovább csökkent a pályakezdő álláskeresők száma
A pályakezdő álláskeresők zárónapi száma 53,3 ezer főt tett ki októberben, arányuk az összes nyilvántartott álláskereső között 10,0 százalékos értéket mutatott (ami az egy évvel korábbi adathoz képest lényegében változatlan). Az előző hónaphoz és az előző év azonos hónapjához képest is csökkent a pályakezdő álláskeresők zárónapi száma. A legkevesebb pályakezdő álláskeresőt Vas és Győr-Moson-Sopron megyében tartották nyilván, míg a legalacsonyabb aránnyal (pályakezdők száma az összes álláskeresőhöz viszonyítva) a Főváros és Pest megye rendelkezik.
Októberben a pályakezdők számának iskolai végzettség szerinti megoszlása a következő volt: 34,3 százalékuk legfeljebb 8 általános iskolát, 18,9 százalékuk szakmunkásképzőt vagy szakiskolát, 21,3 százalékuk szakközépiskolát, 15,1 százalékuk gimnáziumot, 3,5 százalékuk technikumot végzett és 6,9 százalékuk volt felsőfokú végzettségű.
A területi különbségek továbbra is jelentősek
Októberben a nyilvántartott álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva 12,0 százalék, a munkavállalási korú népességhez viszonyított arányuk pedig 7,9 százalék volt. A gazdaságilag aktív népességhez viszonyított mutató értéke és a munkavállalási korú népességhez viszonyított mutatóé is 0,1 százalékponttal maradt alul az előző havi értékhez képest.
A gazdaságilag aktív népességhez viszonyított relatív mutató értéke Szabolcs-Szatmár-Bereg (23,5%), Borsod-Abaúj-Zemplén (21,5%) és Nógrád megyében (20,4%) volt a legmagasabb. Évekig Budapest rendelkezett a legalacsonyabb relatív mutatóval, áprilisban azonban Győr-Moson-Sopron megye átvette ezt a helyet, értéke a tárgyhónapban 0,3 százalékpontos csökkenés után 4,7 százalékot tett ki. A relatív mutató értéke Szabolcs-Szatmár-Bereg (0,6 százalékponttal), Nógrád (0,6 százalékponttal) és Tolna (0,5 százalékponttal) megyében csökkent a leglátványosabban.
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) által használt definíció szerinti munkanélküliségi ráta KSH által publikált legfrissebb adata 10,7 százalék, ami a munkaerő-felmérésből a 2011. július-szeptemberre a 15–74 éves népességre vonatkozóan kapott országos adatot mutatja. Ez az érték az egy hónappal korábban publikált adathoz képest 0,1 százalékponttal, az előző év azonos időszakához képest pedig 0,2 százalékponttal csökkent az értéke.
Csökkent a csoportos létszámleépítésekben érintett munkavállalók száma
A tárgyhónapban 10 cég, 413 főt érintő csoportos létszám leépítési döntést jelentett be a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálathoz. Mind egy hónap, mind egy év alatt csökkent az elbocsátandó létszám a vizsgált időszakban. A legnagyobb létszámot érintő bejelentés Budapestről (254 főt) érkezett, ami az összes bejelentés 61,5 százalékát tette ki. Tevékenységi főcsoportok szerint az elbocsátandó dolgozók megoszlása a következő: fizikai foglalkozású 137 fő (33,2%), szellemi foglalkozású 276 fő (66,8%).
mfor.hu
