Egyre több turista teker Budapesten

Konkurencia van, harc még nincs, utak talán lesznek

Bár dinamikusan nő a bérlők száma, egy ideig biztosan nem lesz milliárdos üzlet a biciklik bérbeadása. A Budapestbike.hu az első évben - mint minden tipikus vállalkozás - tetemes veszteséget termelt, tavaly már csak egy keveset, az idén pedig talán egyensúlyba áll a mérleg - mondta az ügyvezető.

A lehetőséget egyre többen próbálják megragadni. A túraboltot működtető Low Alpine például az idén tavasszal kezdett el kerékpárokat bérbeadni: Budapestbike.hu bázisától pár méterre jelent meg, persze egyelőre még kicsiben, vagyis kevés kerékpárral és csak bérbeadással.

A Low Alpine egyelőre - az önkormányzattal kötött megállapodás szerint - csak négy kerékpárt adhat ki egyszerre, de annak ellenére, hogy mindössze pár hónapja kezdték meg a szolgáltatást és csak takaréklángon, hetente 10-15 bérlővel számolnak.

A tipikus kerékpárbérlő egyébként külföldi turista. Nemcsak fiatalok szállnak azonban nyeregbe: az amerikai turistákra jellemző, hogy akár hatvan felett is szívesen körbetekernek a városban.

Kulturálatlanok vagyunk

Az egyre bővülő piacon talán az a legnagyobb fékező erő, hogy itthon még nem alakult ki igazán a kerékpáros kultúra. Ez mind az autósokra, mind a biciklistákra vonatkozik. Csak az utóbbi fél évben kezdett megtanulni egymás mellett élni a kerékpáros, az autós és a gyalogos.

Arról nem is szólva, hogy a fővárosi kerékpárutak nagyon sok helyen sok mindenre alkalmasak, csak biciklizésre nem. Vagyis ezen a szinten komoly kormányzati szerepvállalásra lenne szükség. A tapasztalatok szerint leginkább a tengerentúli turisták lepődnek meg a budapesti kerékpárutak állapotán.

Micsoda útjaink vannak

Budapesten hozzávetőleg 140 kilométernyi kerékpárút létezik. A hálózat évente mindössze pár kilométerrel bővül, ami nagyon kevés, mivel a színvonalas hálózathoz 400 kilométer kerékpárútra lenne szükség. Bécsben, ahol a biciklis kultúra nagyságrendekkel fejlettebb, ezer kilométert tesz ki ez a szám.

Nem sokkal jobb a helyzet országos szinten sem. Az Európát átszövő transzkontinentális hálózat, az Euro Velo két szakasza is érinti hazánkat (hasonlóan a vasúthoz és autópályákhoz).

Transzeurópai utak

Az egyik a Tisza mentén halad (Norvégiától Athénig tart a teljes, hatezer kilométeres út) 400 kilométeren keresztül. Jóllehet nincs végig kiépítve, de alacsonyabb rendű utakon végig lehet menni, leszámítva a városi szakaszokat, ahol mindenképpen ki kellene építeni a kerékpérutat (például Szegeden).

A másik Euro Velo ötezer kilométer hosszú, és az Atlanti-óceántól a Fekete-tengerig vezet. Itthoni hossza 450 kilométer: egyes szakaszokban kiépült, így a Szigetközben, Esztergomnál, Budapesten keresztül, Zebegény és Dunakeszi között, valamint Ósükösd és Baja között. A gazdasági és közlekedési minisztérium egyébként mintegy egymilliárd forintot osztott szét tavaly és idén a hálózat bővítésére.