A teljesítményalapú bérezés széleskörű támogatást élvez Európában, ahol a válaszadók több mint egyharmada már jelenleg is mozgóbéres rendszerben dolgozik, és sokan mások is állítják, hogy javulna a produktivitásuk, ha ők is ilyen kompenzációs csomagban részesülnének. A KGWI felmérés második publikációja a bérezés témakörét vizsgálja; hogyan terjed el egyre tágabb körben a teljesítményhez kötött kompenzáció, és mennyire pozitívan fogadják azt a munkavállalók olyan csoportjai is, akiktől ezt nem is várnánk. A felmérésben 31 ország, több mint 122 ezer dolgozója vett részt, köztük 4700 magyar válaszadó.
A teljesítményarányos bérezés fokozatosan egyre nagyobb teret nyer világszerte azóta, hogy az ilyen felmérések 2005-ben először foglalkoztak a témával európai viszonylatban, ahol akkor a válaszadók mintegy 20 százaléka dolgozott teljesítménybéres rendszerben. A Kelly Global Workforce Index (KGWI) felmérés szerint jelenleg az EMEA régióban (Európa, Közel-Kelet és Észak-Afrika) megkérdezett munkavállalók 39 százalékának jövedelmét kötik valamilyen mértékben bizonyos teljesítményszint eléréséhez, míg a nemzetközi átlag 44 százalék. A nem teljesítményarányos bért keresők 41 százaléka (EMEA) ugyanakkor úgy véli, produktívabb lenne a munkahelyén, ha a kompenzációs csomagját a teljesítményéhez/produktivitásához kötnék.
Jónás Anikó, a Kelly Services Hungary Kft. ügyvezető igazgatója szerint a trend jól mutatja, hogy a szervezetek és az egyének akkor teljesítenek a legjobban, ha egybeesnek az érdekeik, ami többek között egy ösztönző hatású bérrendszer révén valósítható meg. "Számos munkavállaló egyértelműen meg van győződve arról, hogy képes a munkáját magas színvonalon végezni, és szeretné, ha a teljesítményének megfelelő kompenzációban részesülne."
Az eredmények szerint a teljesítményarányos bérezésben leginkább élenjáró országok Oroszország (70 százalék), Lengyelország (55 százalék), Hollandia (48 százalék), Belgium (45 százalék), Németország (43 százalék) és Svájc (40 százalék). A listán tovább haladva következik Magyarország (38 százalék), Franciaország, Luxembourg és Portugália (egyaránt 36 százalék), Olaszország (35 százalék), Norvégia (32 százalék), az Egyesült Királyság (30 százalék), Írország (26 százalék), Svédország (24 százalék), és végül Dánia (21 százalék).
A felmérés további magyar eredményei közül figyelmet érdemelnek még a következők:
- Ha választania kellene, hogy vagy fizetik a túlóráit vagy teljesítményhez kötött bért kap, a válaszadók 48 százaléka a fizetett túlórát választaná.
- A teljesítményhez kötött bér nagyobb arányban fordul elő a fiatalabb munkavállalók - az "Y" és "X" generációk képviselői - a férfiak, illetve a felsőfokú szakirányú végzettséggel és/vagy speciális szakismeretekkel rendelkezők között.
- A felmérés résztvevőinek kevesebb, mint fele (40%) ért egyet azzal, hogy a munkájáért jelenleg kapott bér méltányos.
- Szakterületek szerint vizsgálva a kérdést, a teljesítményarányos bérezés leginkább az értékesítésben jellemző (67%), ezt követi az ügyfélszolgálat, call-center (46%), valamint a mérnök/műszaki területek (45%).
Jónás Anikó véleménye szerint a produktivitás javítására irányuló vállalati erőfeszítések fokozódásával egyre nagyobb hangsúlyt kap a kompenzációs csomagnak az üzleti teljesítmény növelésében játszott szerepe. Sok országban az elhúzódó gazdasági válság és a produktivitásra irányuló fokozottabb figyelem segített a vállalatok és munkavállalóik céljainak jobb összehangolásában.
A teljesítményhez kötött ösztönzési rendszerek minden érintett számára előnyösek lehetnek. A munkavállalók megkapják a lehetőséget, hogy színvonalasabb, hatékonyabb munkavégzéssel magasabb jövedelemre tegyenek szert, míg a munkáltatók a javuló produktivitásból és a motiváltabb munkaerőből profitálhatnak - tette hozzá Jónás Anikó.
mfor.hu
