3p

Magyar Péter lenne jobb a gödörben lévő magyar gazdaságnak vagy Orbán Viktor?
Nem lesz baj abból, hogy a nyugdíjmegtakarításokat ingatlancélra is el lehet költeni?
Online Klasszis Klub élőben Felcsuti Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2024. november 28. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A TV műsorokból jól ismert helyzetben kell döntenünk: 3 ajtó közül az egyik mögött ott van a főnyeremény, míg a másik kettő mögött nincs semmi. Első lépésben a játékos kiválasztja a legszimpatikusabb ajtót, majd a műsorvezető a hangulat fokozásképpen a maradék két ajtó közül kinyitja az egyiket, hogy megmutassa, nem ott volt a főnyeremény. Ezek után megkérdezi, hogy továbbra is az elsőre kiválasztott ajtóban bízik, vagy inkább váltana a másik még ki nem nyitott ajtóra.

Egyszerű a megoldás, mégse hiszi el senki

Ön ilyenkor mit tenne?

Az emberek többsége maradt az elsőre kiválasztott ajtó mellett. Habár a helyes válasz, hogy érdemes váltani! Még hozzá kétszer nagyobb eséllyel nyer, ha vált! De miért van ez így? Egyszerűen azt lehetne mondani, annak az esélye, hogy elsőre a jót választjuk 1/3, míg annak, hogy valamelyik másik mögött van a főnyeremény 2/3. Ezért amikor váltunk, akkor 2/3 valószínűséggel nyerünk. A magyarázatra nem is szánunk több időt, mivel ez annyira ellentmond az emberek által logikusnak tartottnak, hogy inkább ajánlunk pár helyet, ahol érdemes részletesebb elemzéseknek is utána olvasni.

Ezt a problémát Monty Hall paradoxonnak (Selvin, 1975) szokás hívni az amerikai műsorvezető után (Magyarországon zsákbamacska néven futott az ennek megfelelő TV műsor).

Maga a megoldás annyira meglepő, hogy számtalan kritika érte, és mind a mai napig vitatott. A probléma és annak megoldásának publikálása után is rengetegen nem fogadták el a megoldást (Tierney, 1991). Akit érdekel a téma, annak ajánljuk, gondolja végig, mi történik N ajtó esetén, amikor egyenként nyitják ki a nem nyertes ajtókat és minden egyes alkalommal válthat. Vagy érdekes lehet még, hogy az "áll az alku" című műsorban hasonló stratégiát érdemes-e folytatni.

Viszont leginkább az az érdekes, hogy az emberek miért ragaszkodnak az elsőre kiválasztott ajtóhoz. Ráadásul még akkor is, ha már tudják a megoldást. Erre szintén magyarázat lehet a Default Bias (Samuelson & Zeckhauser, 1988), amely szerint, ha van egy alapértelmezett helyzet, akkor azon már nagyon nehezen változtatunk, főleg egy olyan felfokozott helyzetben, mint egy országos TV műsor. Tehát azt látjuk, hogy a döntéseinket olyan szempontok befolyásolják mint, hogy mi volt az alapértelmezett döntés (Default Bias) és ezen belül, hogy mennyire bonyolult és felfokozott az a helyzet, ami kapcsán változtatnunk kellene ezen. És egyáltalán nem a racionális szempontok irányítják ilyenkor sem a döntéseinket.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!