Együtt a régi és az új a kereskedelemben

Kardos Zsolt az e-piacterek kialakulását, működési mechanizmusát mutatta be a hallgatóságnak. Rögtön a jövővel kezdte. Kardos szerint nem valószínű, hogy monumentális nemzetközi piacterek alakulnának ki, sokkal inkább a piacterek hálózatos szerveződése várható. Egy becslés szerint a ma még nem túl jelentős B2B volumene 2004-re eléri a 640 milliárd forintot, amiből a piacterek akár 20-50 százalékkal is részesedhetnek. Ez azt is jelenti, hogy az e-kereskedelmet a B2B fogja mozgatni, és nem a B2C (mintahogyan a dotcom "hiszti" a B2C irányából jött - jegyezte meg Kardos Zsolt). A piacterek működésük szerint a vevő és az eladó között állnak, az értékesítési rendszer egy katalógusra épül. Az így kötött üzletek legfőbb előnye a cég-specifikus ár - hangsúlyozta az első magyar horizontális piactér vezérigazgatója. Ezen felül a piacterek a vevők számára könnyebb információhoz jutást, és az ajánlatok összehasonlíthatóságát kínálják. Az eladók az elektronikus csatornán sok vevőt egyszerre érnek el, ezzel marketing költséget takarítva meg, rugalmasan képezhetnek árat, és a szállítóknál is költségcsökkentést érhetnek el. A piacterek elsősorban a nagyvállalati ügyfélkört célozzák, de Magyarországon hamar rá kellett jönni arra, hogy a kis- és középvállalati kör éppolyan jelentős partner lehet - mondta Kardos Zsolt.

Az előadásokat követő beszélgetésen számos érdekes kérdés merült fel. Nehéz eldönteni, hogy az elektronikus csatornák megnyílása mennyire módosítja a piaci versenyt, mennyivel teszi könnyebbé az erőfölény elérését, vagy hogy hol van a határa a piacterek előnyeként emlegetett árcsökkentési hajszának. Abban mindhárom előadó egyetértett, hogy az e-kereskedelem nem varázspálca, bizonyos elméleti közgazdasági téziseket nem változtat meg, de olyan új lehetőségeket hordoz, amely a hagyományos módon elérhető.