Az intézményi szerkezet elaprózott, sok a párhuzamos szakirány, a szakképző iskolák túl nehézkesek ahhoz, hogy váltani tudjanak a hiányszakmák felé. A szakmunkásképzésből kikerülők tudásszintje pedig sok esetben nem megfelelő. Bonyolítja a helyzetet, hogy míg a szakképzési törvény az ágazati irányítási feladatokat az oktatási miniszternek adja, addig a felnőttképzés irányításáért a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter a felelős. A két szaktárca között szoros együttműködésre lenne szükség, ez azonban sokszor csak jogszabályi szinten valósul meg. A szakképzési rendszer működtetése ráadásul önkormányzati feladat.
A többcsatornás szakképzés-finanszírozási rendszer kialakítása a hosszú távú tervek között szerepel, ezt a két minisztériumnak 2010 végéig kell kidolgoznia, hasonlóan az iskolai rendszerű felnőttoktatás fejlesztéséhez. A stratégia alapján azt reméli az oktatási tárca, hogy elérhetővé válik a kormányprogramban megfogalmazott cél: a 800 ezer-egymillió felnőtt részvétele a képzésben. Többek közt a vállalati belső képzéseket, továbbá az e-oktatás típusú nyitott képzést fejlesztik majd ennek érdekében eurós források bevonásával, írja a Világgazdaság.
Elaprózott és korszerűtlen a szakképzés
A hazai munkaerőpiac jellemzője a túlképzettség, ennek ellenére kevés az igényeknek megfelelő képzettségű munkaerő, idézi a Világgazdaság a szakképzés 2013-ig előrevetített fejlesztési stratégiájáról szóló szakértői anyagot.
