A GfK Piackutató Intézet legutóbbi, 2003. évi életstílus-felmérése alapján a 15 éves és idősebb felnőtt lakosság 26 százaléka ítéli meg pozitívan a rendszerváltást, ami közel háromszorosa az 1992-es 9 százaléknak.
Életszínvonalával a válaszadók 26 százaléka elégedett, szemben az 1991. évi 22 százalékkal. Érdekes, hogy az anyagi körülményekkel való elégedettség szintje az alacsonyabb társadalmi státusok felé haladva, ha kis mértékben is, de növekszik. Leginkább elégedetlenek a legfiatalabbak, majd a megkérdezettek éveinek számával együtt kis mértékben növekszik az elégedettség.
A fogyasztói társadalom kialakulását jelzi, hogy napjainkra létre jött négy, jól körülhatárolható csoport. A magyar fogyasztók legnagyobb része, 41 százaléka a kényelmes kategóriába sorolható. Beosztó-tudatosnak nevezhető további 21 százalék, és ugyanekkora a könnyelmű-hedonisták részaránya is. A márkaszkeptikusok a 15 éves és idősebb lakosság 17 százalékát képviselik. A fentebb említett fogyasztói attitűd-csoportok közül a kényelmes (41 százalék) ott vásárolja meg az élelmiszert, ahol az számára a legkönnyebb, de ettől a magatartástól árengedménnyel el lehet téríteni.
Az átlagosnál nagyobb arányban tartoznak ide a magas jövedelműek, legalább középfokú végzettségűek és budapestiek.A 21 százaléknyi beosztó-tudatos fogyasztó eredeti vásárlási szándékát már nehezen lehet megváltoztatni. A boltban legtöbbször azt veszi meg, amit már otthon előre eldönt. Általában megtervezi a családi költségvetést. Számára az árengedményes akció nagy vonzerő, és hajlandó utánajárni az olcsóbb terméknek.
A csoport fele 50 évesnél idősebb, háromnegyed részének iskolai végzettsége pedig szakmunkásképző vagy annál kevesebb.Szintén 21 százalék a könnyelmű-hedonista típus aránya. Hisz a márkák megkülönböztető erejében, és véleménye szerint a neves márkák magasabb ára magasabb minőséggel párosul.
A vásárlás során gyakran dönt pillanatnyi hangulata szerint: hajlamos az impulzus-vásárlásra.A márkaszkeptikusok aránya 17 százalék, s kimondottan az idősebb korosztályt képviselik. A csoport tagjainak kétharmada 50 évesnél idősebb. Felfogásuk szerint a neves márkák minősége nem jobb a többi termékénél. Rájuk jellemző legkevésbé a márkahűség. Ők is előre tervezik vásárlásaikat. Konzervatívak, ragaszkodnak a bevált, megszokott dolgokhoz, az újdonságok hidegen hagyják őket. Iskolai végzettség szerint 44 százalékuk legfeljebb nyolc általánost végzett.
Az EU-csatlakozással kapcsolatos elvárások között a gazdasági szempontok dominálnak. A válaszadók 87 százaléka gondolja azt, hogy belépésünk után növekedni fognak az árak, 85 százalék szerint az utazás, tanulás és a munkavállalás során nagyobb szabadságra és több lehetőségre számítanak.
Gazdasági növekedésben bízik 63 százalék, az Unió belső piacának kedvező hatásában a magyarországi árukínálatra 62 százalék. Békét és politikai stabilitást vár 61 százalék, de ugyanennyien vélik úgy, hogy a nagyobb tagországok döntenek helyettünk.
A reklámokat mindössze a válaszadók 20 százaléka utasítja el. A többség beállítódása pozitív. Nagy része tartózkodó, kisebb része informálódásra használja a hirdetéseket, és egy csoport kifejezetten támogató.
Elégedettebbek az alacsony státuszúak és az idősebbek
Egyre javul a fogyasztói társadalom megítélése, elsősorban a felsőfokú végzettségűek és a 30-39 évesek növekvő része vélekedik úgy, hogy elvárásai nagyjából-egészéből teljesültek.
