A 90-es években sokan megmosolyogták az első digitális fényképezőgépeket, és kevesen hitték, hogy egy folyamatosan fejlesztett, de évszázados technológia kihívója lehet. Főként azok után, hogy korában a polaroid gépek sem tudtak átütő eredményt hozni. Több, akkor a fotózásban nem, ám a szórakoztató elektronikában érdekelt társaság fordult az új technika felé, és forradalmi változások történtek, írja az Economist. A technológia 1995-ös premierjét követő másfél évtized elég volt ahhoz, hogy lesöpörje a klasszikus versenytársat. Így manapság hétköznapi használatra már alig gyártanak filmmel működő kamerákat, és a fotós filmgyártás is óriási visszaesést könyvelhetett el.
Egyesek szerint a fényképek és az autók között akár analógiai is lehet. Az elektronikus járművek ugyanis könnyen lehet, hogy új kort hoznak el, és néhány évtized múlva a benzin (illetve gázolaj) üzemű autók múzeumi darabokká válnak. Ha ez csupán az egyetemi szobatudósok, vagy zöld aktivisták véleménye lenne, könnyen legyinthetnénk. Ám a világ egyik legnagyobb gyártójának, a Renault-Nissannak a főnöke, Carlos Ghosn is az elektromos autókban látja a jövőt. Szerinte egy évtized múlva minden tízedik új jármű kap ilyen meghajtást. Ennél is tovább megy brit cég előrejelzése, mely 2025-re minden harmadik új jármű esetében hiszi, hogy elektromos árammal működnek majd. Szerintük ezt követően rövid időn belül kikopnak az olajszármazékok égetésével energiát nyerő motorok az autókból.
Ami a digitális fotózásban a CCD (Charge Coupled Device - töltéscsatolt eszköz), mely a képalkotásért felel, az a járművek esetében a lithium-ion (Li-ion) elemek, akkumulátorok. Igaz, a kezdetben laptopokban használt energiatároló rendszerek még mindig túl költségesek, hogy népautó programok épülhessenek a Li-ion elemekben tárolt elektromos energiára, néhány látványos eredménynek már tanúi lehettünk.
Ezek egyike a közelmúltban bemutatott Tesla Roadster, melynek megalkotásában elévülhetetlen szerepe volt a Pay Pal fizetési rendszer egyik szellemi atyjának, Elon Musknak. Ez a sportkocsi ugyanis - kategóriájához mérten - sorozatgyártás előtt áll, és impozáns gyorsulási adatait tekintve – a 100 km/órát 3,7 másodperc alatt éri el – akár számottevő kereslet is jelentkezhet rá. 121 ezer dolláros ára ugyanakkor igen borsos, ám ha a Ferrarihoz mérjük, melyhez hasonlóak a technikai paraméterei, akkor piacképesnek mondható.
Eközben gyakorlatilag a nagy autógyárak egy része ugrásra kész, hogy piacra lépjen egy elektromos autóval, míg másoknál lázas fejlesztés folyik. Biztos, hogy hamarosan debütál a Mitsubishi i-MiEV modellje, mely kezdetben – 50 ezer dollár körüli összegért – Japánban lesz kapható. A 88 akkucellával szerelt autó hatékony lesz, hiszen ezzel az energiával 160 kilométer megtételére lesz képes. Valószínűleg a jövő évben a Fiat és a Toyota is kereskedelmi forgalomba bocsát ilyen járműveket. Már bejelentették, hogy novemberben a Daimler árusítani kezdi a Smart Fortwo névre hallgató járművét. A városi kisautót 2 euróért lehet majd "feltankolni", és 115 kilométert megy ezután.
Néhányan azonban úgy vélik, hogy a kis, illetve a mini-kategóriában tért hódíthat az áram, ám a családi méreteket tekintve még nem időszerű a technológiaváltás. A fejlesztések ugyan folynak, ám éppen ezért a nagyobb kategóriák esetén egyelőre csak hibridekkel találkozhatunk. Igaz, akár a Toyota Prius, akár a Honda Insight esetében az idei év diadalmenet, hiszen – néhány, a roncsprémiumok által favorizált modelltől eltekintve – ezek tudtak komoly eladás növekedést felmutatni.
A hibridek terén azonban hamarosan a hangsúly komolyan eltolódhat az elektromos meghajtás felé. Ugyan sok a szkeptikus hang, ám sokan a General Motors "utolsó reményétől", a Chevrolet Volt (Európában Ampera) névre hallgató modelltől várják az első csapást. Az elemekben tárolt energiának köszönhetően 65 kilométer megtételére képes jármű ugyan drágább a japán konkurenseknél, ám az olcsóbb üzemeltetés miatt nem teljesen reménytelen a helyzete, hiszen alig van – nem hivatásos - sofőr, aki a fenti távnál többet vezetne naponta. Eközben más gyártók a Volthoz hasonló hibridekkel, ám annál több Li-ion cellával szerelt kocsikkal próbálnak majd versenyre kelni.
A fejlesztéseknek, és a tömeges gyártásnak köszönhetően a Li-ion cellák ára jelentősen csökkenhet. A Bosch elemzése szerint a mostani, egy járműre vetített 17 ezer eurós költség néhány (maximum 5) éven belül megfeleződhet. Ráadásul már jelenleg is megoldott, hogy 320 kilométer távolságba 150-es átlagsebességgel száguldjon valaki elektromos autóval. Így a benzines és az elektromos autók közötti olló folyamatosan zárul. Ha pedig a válság kapcsán az egyik húzóágazatnak kikiáltott „zöld ipar” számottevő állami támogatást is kap, hogy húzóágazattá váljon, akkor egy évtizeden belül valóban forradalmi változások elé nézhetünk az autóiparban.
