Éleződik a verseny a befektetőkért

A WIIW szerint középtávon csökkenhet a befektetői aktivitás a rendszerváltó országokban az európai konjunktúra bizonytalansága miatt. Az AT Kearney tanácsadó cég által februárban megkérdezett vezérigazgatók külföldi befektetési kedve ugyanakkor töretlen. Magyarországnak alighanem új források után kell néznie a folyó fizetési mérleg hiányának finanszírozásához.

A WIIW szerint a cseh--lengyel--magyar trió államai európai szinten versenyképes termelési helyszínek, ám a konjunktúra menete körüli bizonytalanság hatására a jövő évben csökkenhet majd a beruházási kedv. Cseh- és Lengyelország még javában privatizál, ám a zöldmezős beruházásokért éles a verseny. Ráadásul a vállalatfelvásárlási hullám a fejlett országokban tartja a tőke egy részét.

Az AT Kearney felmérésében nyilatkozó vállalatvezetők 85 százaléka legalább fenntartaná eddigi befektetői aktivitását külföldön. Kína a második, Brazília a harmadik helyre jött fel a legvonzóbb célpontok között. Ez is jelzi az ázsiai és latin-amerikai feltörekvő piacok tőkevonzó képességét európai riválisaik rovására.

Illúzió azt gondolni, hogy a modernizációs deficit hosszabb távon finanszírozható csak a külföldiek megtakarításaiból -- utalt a Kopint-Datorg régi intelmére Hamar Judit kutatásvezető. Bár az évi 1,5-2 milliárd dollárnyi működőtőke beáramlása fenntartható, a kiáramlás bizonyosan növekedni fog. A külföldiek érdeklődése közvetlenül az EU-csatlakozás előtt élénkülhet, de ennek jelentősége elmarad majd a korábbi spanyol vagy portugál mértéktől. A szolgáltatások egyenlege -- az idegenforgalom mellett az egészségügy, az oktatás is -- segíthet, de a kormányzat is fontolóra vehetné, hogy addig nyújtózzon, ameddig a takaró ér.

Két milliárd dollárral nőttek 2000-ben a közvetlen külföldi befektetések Közép-Európa EU-hoz társult államaiban az előző évhez képest. A 20 miliárdos összegből Lengyelország 9, Csehország 4 milliárddal részesedett -- előbbi főként a távközlési társaság eladása, utóbbi a bankprivatizációk révén. A harmadik helyezett Magyarországra a közel 1,8 miliárd dollárt a korábbi vállalkozások fejlesztése és a zöldmezős beruházások vonzották. A korábbi lemaradók közül Szlovákia és Bulgária a tavalyi év nyertesei, a beáramló működőtőke mindkét országban meghaladta az egymilliárd dollárt. Rossz évet zárt ugyanakkor Románia, ahol a választások előtt lelassult a privatizáció, bezárt a külföldi beruházókat segítő ügynökség, és nem működtek a befektetési ösztönzők. Szlovéniában statisztikai okokkal is magyarázható a gyenge teljesítmény, az újrabefektetett profit ugyanis kimarad a számításokból. A felzárkózásban hátul kullogó országokban a viszonylag kevés működőtőkének is komoly szerep jut az állóeszköz-felhalmozásban a hazai tőkeképzés krónikus elégtelensége miatt.

A tőkéért folytatott versenyben az átalakuló gazdaságoknak a fejlett országok is vetélytársai. A fúziók és vállalatfelvásárlások felfutása miatt ugyanis a kétmilliárdos növekedés ellenére az EU-ba igyekvők részesedése a világon befektetett működőtőkéből kismértékben, 1,9-ről 1,8 százalékra csökkent. Ausztria azonban kitüntetett figyelmet fordított Közép-Európára, és növelte részesedését a régióba irányuló tőkeáramlásban. Különösen látványos volt a fejlődés Magyarország vonatkozásában, ahol 2,2-ről 14,3 százalékra nőtt az osztrák beruházások aránya, illetve Szlovákiában, ahol az összes tőke 30 százaléka érkezett Ausztriából.

Az AT Kearney-nek nyilatkozó cégvezetők többsége nem csökkentené külföldi terjeszkedése sebességét, bár a működőtőke áramlás növekedési üteme szerintük is csökkenni fog. Az átlagnál csupán az ázsiai üzletemberek optimistábbak. A térség javuló kilátásai abban is tükröződnek, hogy világszerte egyre többen tartják vonzónak az ottani befektetési lehetőségeket. Kína előretörése mellett India is jelentősen javított mind abszolút, mind relatív megítélésén. Az adott országban a következő 1-3 évben megvalósított befektetés valószínűségét jelző bizalmi index többnyire azon államok esetében is javult, melyek visszaestek néhány helyet a rangsorban.

A tőke ázsiai válságot követő "minőségbe meneküléséből" azonban Kína és India mellett a legnagyobb latin-amerikai piacok, Mexikó és Brazília is profitálnak. Utóbbi ország és Kína Nagy-Britanniát, míg Mexikó Németországot utasította maga mögé a listán.

Az európai vállalatok a felmérés szerint külföldi befektetéseik több mint felét Közép- és Kelet-Európába irányítanák. Az első alkalommal az országhatárokon túlra merészkedő vállalkozások is elsősorban ebbe a régióba jönnének. Ugyanakkor éppen Európa fejlett országaiban nem csökken az összeolvadások és bekebelezések intenzitása, ami a bécsi kutatók gondolatmenete alapján korlátozhatja a feltörekvő európai piacokra jutó tőke mennyiségét. A bizalom abszolút és relatív értelemben is Csehország iránt nőtt. Lengyel- és Magyarország pontszáma növekedett, ám mindkét állam visszaesett a rangsorban, részben az ázsiai és latin-amerikai feltörekvők előretörése következtében.

A feltörekvő országok cégvezetői számára a tőkét leginkább drágító tényező a gazdaságpolitika bizonytalansága -- derül ki a PricewaterhouseCoopers (PwC) tanácsadó cég elemzéséből. A korrupció ebből a szempontból csak másodlagos jelentőségű. A jogszabályi háttér változékonysága miatt leginkább Orosz- és Törökoszágban, illetve Guatemalában aggódnak. Chile, Hong Kong és Szingapúr ugyanakkor stabil törvényi feltételeket teremtenek a befektetőknek. A gazdaságpolitika szeszélyeitől leginkább Argentínában és Tajvanon tartanak, Magyarország viszont az itt tevékenykedő vállalatigazgatók részéről a legjobb értékelést kapta a kiszámíthatóságot illetően. A korrupció jelenléte Oroszországban és Indonéziában a legszembetűnőbb.

Ahol kevésbé transzparensek a gazdasági tevékenység keretét adó formális és informális szabályok, ott az egyes területek bizonytalanságai lényegesen jobban emelik a tőke költségét. A PwC a gazdaságpolitikával kapcsolatban arra volt kíváncsi, vajon mennyire tartanak a megkérdezettek a valutaárfolyam, a kamatlábak, a tőkeáramlás vagy a külkereskedelem terén váratlanul bevezetendő kormányzati megszorítások lehetőségétől. Érthető módon a válaszadók ezeket a bizonytalansági tényezőket sorolták a legaggasztóbbak közé, melyek leginkább növelhetik a vállalatok tőkeköltségét. A korrupció szerepe e területen valamivel lényegesebb a jogszabályi környezet kiszámíthatóságánál. A számviteli szabályok átláthatósága egyértelműen a legcsekélyebb szerepet játssza a tőkeköltség meghatározásában.

A PwC felmérése 35 ország szakértőinek megkérdezésével készült. A válaszadókat négy csoportra osztották. Vezérigazgatók, vállalati hitelezéssel foglalkozó bankárok és részvényelemzők mellett a tanácsadó cég saját munkatársai véleményét is kikérte az érintett államokban.