Az előterjesztést a parlament 337 igen szavazattal, 4 ellenében, 3 tartózkodás mellett fogadta el. A törvényjavaslatot a Fidesz is támogatta.
A lex Mollal az államnak ezentúl lehetősége lesz jogi eszközökkel szűkíteni azon társaságok mozgásterét, amelyek magyar energetikai és vízellátó céget akarnak felvásárolni. A kormány elsősorban a magyar olajtársaság, a Mol Nyrt. részvényeinek az OMV osztrák cég általi felvásárlásához hasonló eseteknek kívánt gátat szabni.
A rendelkezés megnevezi az ország energiaellátásának biztonsága szempontjából jelentős vállalatokat. Ezek a Mol, regionális gáz- valamint áramszolgáltatók, a Paksi Atomerőmű, a Pannonpower, a Dunamenti, a Vértesi, a Bakonyi, a Mátrai, a Tiszai és a Budapesti Erőmű, az Országos Villamos Távvezeték és a rendszerirányító MAVIR. A lista egy módosító indítvány elfogadásával kiegészült a vízellátás biztonsága szempontjából fontos vállalatokkal is.
A törvény másik új szabálya, hogy megköti a jelentős társaságokra nyilvános vételi ajánlatot tevő társaság kezét. A vevőnek az ajánlat mellé működési - üzleti - tervet kell mellékelni, amit jóvá kell hagynia a saját - tehát az ajánlattevő - igazgatóságának, mielőtt benyújtaná azt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez.
A villamos energia-, valamint a gáztörvényt ugyanazzal a szöveggel módosítja a javaslat. Mindkét törvényben szerepel egy szabály arra, hogy a Magyar Energia Hivatal tagot delegálhat a törvény hatálya alá tartozó cégek igazgatóságaiba és felügyelő bizottságaiba, amit a szavazatelsőbbségi (arany) részvény megszűnése miatt szavaztak meg a törvényhozók. A szóban forgó személyek csak tanácskozási joggal vesznek részt a vezető szervek munkájában, szavazati joguk nincs.
