Az Endesa-Enel ügy volt az egyik, amely miatt megvádolták az EU-t, hogy tagországai protekcionista módszerekkel igyekeznek védeni stratégiai fontosságú vállalataikat, miközben az unió a nyílt és szabad piac mellett kardoskodik.
Az Európai Bizottság éppen a héten adott egyértelmű választ a stratégiájára vonatkozó kérdésre: a 27 tagország számára készített javaslatcsomagjában a dokumentum biztosítékokat ajánl arra az esetre, ha "EU-n kívüli vállalkozások jelentős érdekeltséget, sőt, meghatározó befolyást kívánnak szerezni egy uniós energiahálózat fölött". Eszerint a bizottság egyebek között jogosult fellépni, ha egy fölvásárló vállalkozás nem képes bizonyítani, hogy mind közvetlenül, mind közvetve független az energiaszolgáltatói és termelői tevékenységektől.
A bizottságnak az az álláspontja, hogy stratégiai cégek esetében a tagországok felléphetnek egy-egy ügylet ellen, ha abban a puszta gazdasági műveleten túl másfajta törekvést, mindenekelőtt a nemzeti biztonságot, a sajtószabadságot vagy a pénzügyi rendet érintő fenyegetést látnak. Még ebben az esetben is azonban az uniós szabályokkal teljesen összhangban lévő és "arányos" intézkedéseket kell hozniuk. Trösztellenes nemzeti törvények nagy uniós cégmozgások esetén szintén csak szükség esetén és arányos módon alkalmazhatók.
Az Endesa esetében ugyan uniós felvásárlókról van szó, de a spanyol kormány mégis szükségét látta egy olyan kitételnek, hogy közbeavatkozhat, ha úgy látja, hogy az új tulajdonosok nem a spanyol érdekeknek megfelelően tevékenykednek.
Az Európai Bizottság nyáron már jóváhagyta a több mint 42 milliárd eurós felvásárlást, most pedig úgy ítélte meg, hogy a spanyol állam nem az uniós jognak megfelelően hozta az említett előírásokat. Madridnak 30 napon belül válaszolnia kell a bizottság felvetéseire, és azt követően születhet meg Brüsszel végleges határozata az ügyben.
