Ugyan a májusi KSH-adatok csak a jövő héten látnak napvilágot, az egy hónappal korábban közölt számok szerint komoly problémák vannak. Az országos kiskereskedelmi üzlethálózatban, valamint a csomagküldő kiskereskedelemben 2011 áprilisában 644,4 milliárd forint értékű árut forgalmaztak, az első négy hónapban 2273,1 milliárd forgalom realizálódott - közölte a KSH június végén. Ez összegében ugyan magasabb volt az előző hónap és az előző év adatánál, azonban volumenében továbbra is visszaesés tapasztalható. Az előző év azonos időszakához képest az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi forgalom volumene 2011. áprilisban 0,4 százalékkal növekedett, az első négy hónapban stagnált.
2011 első 5 hónapjának eredményei alapján a magyar háztartások érezhetően többet költenek a diszkont üzletekben, mint az előző év hasonló időszakában, áll a GfK Hungária most ismertetett felmérésében. A tendencia nem meglepő, hiszen az elmúlt két év gazdasági nehézségei, illetve az idei évben tapasztalható gyorsan emelkedő élelmiszer infláció, valamint az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező háztartások esetében az új adózási rend további kihívást jelentenek a pénztárcák számára. A kereskedelmi csatornák piacrészében a stagnáló piacon jelentősebb változások figyelhetők meg. Míg a tavalyi évben nőtt a vásárlók költése a hipermarketekben és a kisbolt-láncokban, idén egyértelműen a diszkontok voltak a favoritok.
A kiskereskedelmi költések egyébként annak ellenére sem nőttek, hogy az év elejei adóváltozások következtében a kormány havonta nagyjából 30 milliárd forintot hagyott az emberek zsebében, május végéig összesen 165 milliárddal csökkentek a költségvetés szja-bevételei. Ez azonban nem csapódott le a kiskereskedelemben. Egy másik, a kormány által remélt transzfer, a nyugdíjpénztári reálhozamok sorsa szintén kétséges. A visszalépő tagok ugyan átlagosan 76 030 forint kifizetést kapnak, ám nagy valószínűséggel – csakúgy, mint az adóváltozások során - a magasabb keresetűek nagyobb összeghez jutnak. Az alacsony és átalgos jövedelemmel rendelkezők pedig a plusz pénzt (borítékolhatóan döntően) hiteltörlesztéseikre fordítják, hiszen a svájci frank idei szárnyalása éves szinten a reálhozamnál jóval nagyobb átlagos terhet jelent a hiteladósok számára.
A négy diszkont lánc közül kettő jelentős, kétszámjegyű piacrész-növekedést ért el. A piacrész-növekedés mögött részben a vásárlók számának növekedése áll. Míg 2010 májusában a magyar háztartások 50 százaléka vásárolt valamilyen diszkont láncban, addig ez a szám 2011 májusában 53 százalék volt. A felmérés ugyan nem nevezi meg mely láncok nőttek leginkább, ám a tavalyi trendeket elemző közleményében a GfK utalt a német diszkontláncok (Aldi, Lidl) sikerére. (Igaz a három nagy között nyilvántartott Penny Market tulajdonosa szintén német, a Rewe csoport – szerk.) A két német óriás előretörését tükrözik a nyilvános cégadatok is, hiszen 2010-ben növelni tudták az árbevételüket 2009-hez képest: a Lidl 191,2 milliárdról 221 milliárdra, az Aldi 49,1 milliárdról 52,6 milliárdra bővült. A Penny Market árbevétele szerény mértékben csökkent a tavalyi évben, hiszen a 2009-es 137,1 milliárdot követően 131,8 milliárdot értek el.
"A vásárlóközönség számának emelkedése a boltszámok kismértékű növekedése mellett következett be, viszont nem lehet pusztán az expanzióval magyarázni a növekedést. Nemcsak az újonnan nyitott üzletek hoznak be új vásárlókat a vonzáskörzetükből, hanem a már meglévő üzletek látogatói köre is bővül, mivel a háztartások egy része anyagi megfontolásból lép be a diszkontok vásárlókörébe” - kommentálta az eredményeket Kovács Krisztina, a GfK Hungária Consumer Tracking szektorának menedzsere. A csatorna piacrész emelkedésének további oka, hogy nemcsak a vásárlókör nőtt, hanem a vásárlók lojalitása is; vagyis a háztartások, arányosan nagyobb részét hagyják az élelmiszer és háztartási vegyi-áru költésüknek a csatornában, mint korábban.
A diszkont csatorna piacrésze vidéken valamivel magasabb, mint Budapesten és Pest megyében (17 százalék, szemben a központi régióban mért 15 százalékkal). Az eltérés egyrészt a kiskereskedelem alacsonyabb koncentrációjával magyarázható vidéken, másrészt a háztartások átlagos vásárlóereje is alacsonyabb, ami erősebb árérzékenységet eredményez. Bár a diszkont csatorna nem nevezhető a napi bevásárlások helyszínének - mivel ide leginkább autóval érkeznek a vásárlók -, a diszkont üzletek mégis egyre nagyobb versenyt jelentenek a hagyományos kereskedelmi csatornák számára is. Ez egyrészt a diszkontok versenyképes árai miatt, másrészt pedig a diszkontok számának növekedése miatt van.
Nagy kérdés, hogy miként alakul a csatorna részesedése a jövőben, hiszen a tavasz folyamán úgy tűnt az ellenzéki LMP javaslata nyitott fülekre talál a kormánynál, és korlátozhatják már a közepes méretű üzletek nyitását is. A tervek szerint, melyekből az év végére születhet jogszabály 2012-ben százezer lakos alatt legfeljebb négyszáz, afölött legfeljebb nyolcszáz négyzetméteres üzletközpontok építésére adhatnának engedélyt. A diszkontláncok üzletei minden esetben meghaladják a 800 négyzetméteres területet és sajátos üzleti modelljükből fakadóan nem is tudnák 400 vagy 800 négyzetméter alá szorítani. Az üzletnyitás dinamikája ugyan visszaesett a válság miatt, ám mint az a GfK kutatásból is kiderül, az előretörésük részben az új egységeknek volt köszönhető.
mfor.hu
