Daróczi Dávid szerint azért nem lehet összehasonlítani a két jogszabályt, mert az alsó-szászországi VW-törvény arról szól, hogy egy állam egy egyedi szabályozással korlátozta a részvényesek jogait, így a szavazati jogát is. Ez bizonyult az EU szabályaival ellentétesnek.
Az Országgyűlés által 99 százalékos többséggel elfogadott magyar törvény viszont általános, számos társaságra vonatkozó jogszabály, amely éppenséggel tágítja a részvényesi jogosítványokat azzal, hogy a legfontosabb döntéseket az illető társaságok közgyűlésére bízza.
Az Európai Bíróság kedden nyilvánosságra hozott ítélete értelmében Németország nem teljesítette az Európai Unióval szemben vállalt kötelezettségeit, amikor hatályban tartotta az úgynevezett Volkswagen-törvény egyes rendelkezéseit.
Az EU legfőbb végrehajtó szerve, az Európai Bizottság a VW-törvény - a Volkswagen társasági részesedéseinek privatizációjáról szóló törvény - miatt indított kötelezettségszegési eljárást Németországgal szemben.
