2001. május 21. 11:00

Az emberközpontú szervezetfejlesztés (Organizational Development) lassan két évtizede vetette meg lábát hazánkban, és lett egyre elismertebb eszköze a változásmenedzselésnek, amelynek célja egy kívánt állapotba való eljutás, lett légyen az egy jövőkép, egy új, hatékonyabb működési mód, vagy akár egy másfajta vezetői stílus.

A mérhetőség kihívása

Az eddigiekben alapvetően az OD módszereivel próbáltak és próbálnak meg a tanácsadók és szakértők erre a kihívásra válaszolni. A megoldásokat azonban nem feltétlenül az OD eszköztárán belül, hanem határterületek bevonásával lehet megtalálni. (HR - ezen belül például teljesítményértékelés, fejlesztés, karriertervezés, kompetenciakörök meghatározása stb. -, projektmenedzsment, BPR, minőségbiztosítás.)

Egy klasszikus szervezetfejlesztési folyamat felsővezetői jövőképtervező és -kialakító műhelymunkával kezdődik, amelynek egyik célja, hogy a felsővezetést elkötelezetté tegye a változás, a jövőkép irányába, szóban és mindennapi viselkedésükben egyaránt. Ezek után a jövőképet a szervezet többi részével kell megismertetni, értelmeztetni, hogy "lebonthassák" saját szervezeti egységükre. Itt többek között megfogalmazódhatnak azok a funkcionális feladatok, amelyeket az egységeknek kell tenniük azért, hogy a jövőkép megvalósuljon, valamint hogy a hatékonyabb együttműködés érdekében a különböző egységek milyen támogatást tudnak egymásnak nyújtani és mit várnak el egymástól. A megfogalmazott jövőképhez többnyire új, különböző készségek, kompetenciák szükségesek, amelyek képessé teszik a munkatársakat, hogy a megfogalmazott célokat elérjék. Ezeket a munkatársak a készség- és kompetenciafejlesztő tréningeken elsajátíthatják.

A jövőképet egészen olyan mélységig, konkrétságig kell lebontani, hogy a legapróbb feladatnak is meglegyen a felelőse. Majd az így megfogalmazott feladatokat határidőkkel, egyértelmű sikerkritériumokkal - amelyek a mérhetőséget biztosítják - kell "beleépíteni" a szervezet teljesítményértékelési rendszerébe. Az így létrejött értékelési kritériumokat pedig minőségügyi szempontból is át kell vizsgálni (humán irányítási rendszerek, ISO).

Másik szálon pedig, nem volt még szó azokról a feladatokról, amelyek szintén a jövőkép irányába viszik a szervezetet, de több szervezeti egységet érintenek, keresztfunkcionális együttműködést igényelnek. Ezeket a vezetésnek számba kell vennie, s meg kell nézni, hogy melyek azok, amelyek projektként értelmezhetőek, s amelyek csak egyszerű keresztfunkcionális akciók. A projektek céljait és főbb paramétereit a vezetés definiálja, a projektteam pedig megfelelő projektmódszertannal megvalósítja. Ez a módszertan egyértelműen megnevezi a felelősöket, meghatározza a határidőket, a sikerkritériumokat stb., és biztosítja ezáltal a mérhetőséget.