Madaras Zoltán elmondta, hogy a 3 szintes irodaház a 70-es években épült, a fűtés, világítás évi hatmillió forint költséget emésztett fel. Mára a falak elöregedtek, ezért a szükséges felújításnál napkollektorokat szereltek a tetőre, ezek szolgáltatják az épület áramszükségletét és működtetik a fűtést, légkondicionálást tápláló hőszivattyúkat. Mindez együtt lehetővé teszi, hogy az épület energia szempontból önellátó legyen, gyakorlatilag nem szorul semmilyen külső forrásra, ami egyedülálló modell Közép-Európában. A beruházás a mai gázáron számolva tíz év alatt térül meg - tette hozzá.
A napelemek által termelt változó mennyiségű villamosenergia többletet az intézmény átadja az Elműnek, amennyiben hiány keletkezik, például borús idő esetén, az átadott mennyiséget visszakapja az áramszolgáltatótól. A tárolás ugyanis túl drága lenne.
Az ésszerű áramfelhasználás érdekében olyan, érzékelőkkel kiegészített fénycsövek világítanak, amelyek önmaguktól szabályozzák a fénykibocsátást és ha üres a helység, maguktól kikapcsolnak - ismertette az épület gépészet újdonságait az igazgató helyettes.
A sajtótájékoztatón H.F Siri Sletner, Norvégia budapesti nagykövete arról beszélt, hogy a norvég kormány egymilliárd euróval járul hozzá szolidaritásként a klímaváltozás hatásainak, az üvegházhatás csökkentéséhez, hogy minél kevesebb emisszióval terheljék a tagállamok a környezetet. Ennek a törekvésnek a részeként 125 millió forinttal járultak hozzá a szentendrei központ megújításához.
Corrado Clini, az olasz környezetvédelmi minisztérium igazgatója kifejtette: a beruházás költségeinek kétharmadát az olasz kormány fedezte, adományként. Azt szeretnék elősegíteni, hogy a szentendrei modell minél szélesebb körben elterjedjen. Számítások szerint ugyanis az összes energia felhasználáson belül az épületek 30 százalékot igényelnek, ezért a költségtakarékos, alternatív technológiák alkalmazásával ezt a mennyiséget mérsékelni lehet - fejtette ki a szakember.
