Az autópálya húzta az építőipart
Az autópálya húzta az építőipart
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint az építőipar idén elsősorban az autópályák építésének köszönhetően bővült. A termelés volumene 2005 júniusában mind kiigazítatlan adatok szerint, mind munkanaptényezővel kiigazítva egyaránt 24,8 százalékkal nőtt 2004 júniusához képest, az év első hat hónapjában pedig 13,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Júniusban a termelés szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazítva 7,5 százalékkal emelkedett az előző hónaphoz viszonyítva.
Közbeszerzés és háttéregyezségek
Mint arról az mfor.hu korábban már beszámolt, a közbeszerzési pályázatok esetében mindennaposak a kartellezések. Az állami építőipari közbeszerzési tenderek során a nyertes pályázót - az esetek 99 százalékában - már jóval az eredményhirdetés előtt kiválasztják, jelentette forrásunk.
A cégek ugyanis előre megegyeznek arról, ki győz majd a pályázaton, sőt, azt is tudják manipulálni, mennyiért nyerjék meg azt. A trükk pofonegyszerű: a vállalatok "lezsírozzák" egymás között az üzletet, azaz megbeszélik, ki mennyiért teszi meg ajánlatát. Mivel az ilyen közbeszerzések során az egyik legfőbb szempont a ráfordítási költség, ezért bármilyen magas árat lehet szabni az építkezéseknek, tette hozzá forrásunk.
A nyertes természetesen az lesz, aki a legalacsonyabb áron vállalja a megvalósítást. A többiek, mintegy asszisztálva az első helyhez, túlárazzák pályázatukat, ezzel segítve, hogy az egyébként is drágán készülő építkezések még több pénzért készüljenek el. A nyertes cég természetesen juttat a közösen "megtermelt" állami pénzből az őt segítő néhány vállalatnak is.
A közbeszerzések megvalósításánál csalásra nyílik lehetőség az alvállalkozó elszámoltatása során is. Elvileg a közbeszerzési törvény kimondja: amennyiben az alvállalkozó legalább 10 százalékkal részesedik a megrendelésből, akkor ugyanolyan bizonyítványokkal és szabványtanúsítványokkal (ISO) kell rendelkeznie, mint fővállalkozójának. Ám ezt a cégek úgy kerülik ki, hogy minden egyes munkafolyamatra külön szerződést kötnek. Így az alvállalkozó már nagyságrendekkel olcsóbban tudja elvégezni a munkát, summázta véleményét informátorunk.
A közbeszerzésben egyértelműen az "urambátyám" ismeretségi alapon zajlik a kiválasztás. Egy egy tender kiváltása többszázezer forint, ehhez hozzáadódik még az ügyvédi, közjegyzői díj, majd a papírmunka. Hiába rendelkezik a társaság a megfelelő papírokkal, volt már arra példa, hogy előre megmondták neki, hogy ki lesznek zárva a pályázatból.
A megoldás a közbeszerzés helyett egy komolyabb, személyes hatáskörből nem irányítható elbírálási metódus kidolgozása lenne, ám erre még várni kell.
Tunyogi Henrik
