Évente 10 milliárd euróba kerül az elektronikus levélszemét

Az internetfelhasználóknak évente és világméretekben mintegy tízmilliárd euróba kerül a világhálón keresztül hozzájuk érkező elektronikus levélszemét ("spam"), amelyért a vonalon töltött többletidővel fizetnek, a legtöbb esetben tudtukon kívül - derül ki a jelenséget elemző legutóbbi felmérésből, amelyet az Európai Bizottság megbízásából végeztek.

Az EU végrehajtó szerve azért tartotta fontosnak az egyre kiterjedtebb méreteket öltő elektronikus levélszemetelés tanulmányozását, mert gondoskodni akar róla, hogy az internet és az elektronikus kereskedelem fejlődése ne ássa alá a személyiséghez fűződő jogokkal és az adatvédelemmel kapcsolatos uniós szabályozást. Ha ugyanis a fogyasztók nem érzik úgy, hogy személyes adataik megfelelő védelmet élveznek, a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés szempontjából egyébként fontos on-line szolgáltatások sem fognak fellendülni - mutatnak rá a bizottság illetékesei.A tanulmány világméretekben vizsgálja a jelenséget, adatai és következtetései tehát nemcsak Európára vonatkoznak, hanem az e tekintetben a legfejlettebbnek számító észak-amerikai piacra is.

Az elektronikus levélszemét mennyiségének exponenciális növekedése a mindennapi internethasználat velejárójává vált. A jelenleg rendelkezésre álló technológiával egyetlen "kibermarketing" cég naponta akár 500 millió személyre szabott hirdetést is szétszórhat a világhálón e-mailekben. A szextől kezdve a különféle hitelkártya-konstrukciókig számtalan fajta szolgáltatást kínáló hirdetések részben csak eszközként szolgálnak arra, hogy a marketinges cégek a felhasználókra vonatkozó információkat szerezzenek be, amelyeket azután óriási összegekért továbbadnak. Az üzenetek címzettjei azonban a legtöbb esetben nincsenek tudatában annak, hogy kik és milyen adatokat gyűjtenek össze róluk az internetes ügyletek során.

Az EU-ban jelenleg két irányelv foglalkozik az adatvédelemmel: az egyik általános szabályozási keretet ad, a másik a távközlési szektorra vonatkozó speciális előírásokat tartalmazza. A brüsszeli bizottság a most megjelent tanulmányt annak elemzésére kívánja felhasználni, hogy hogyan valósulnak meg az irányelvek, illetve hogy szükség van-e korszerűsítésükre a műszaki fejlődés legutóbbi fejleményeinek fényében.