4p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

A tapasztalatok szerint felesleges tiltani a közösségi média használatát a munkahelyeken, mivel úgysem vezetne eredményre. Fontos azonban, hogy létezzen egy céges szabályzat, ami elmagyarázza a dolgozóknak, mit szabad és mit nem - főleg abban az esetben, ha a vállalat alkalmazottjaként jelennek meg a közösségi oldalakon.

A munkáltatók többsége nem tud mit kezdeni a közösségi hálózatokkal. Akad ugyan néhány “mintavállalat”, ahol minden lehetséges eszközzel ösztönzik a dolgozókat arra, hogy legyenek a vállalat “önkéntes hálózati nagykövetei”, de ez a gyakorlat - főleg idehaza - távolról sem általános.

A közösségi média használatát is fontos valamilyen szabályzat formájában rögzíteni - ahogy ez annak idején az internet- és az email-használattal is megtörtént. Az egyik lehetséges módszer előre, “felülről” szabályozni minden lehetséges problémát  - ilyen például az IBM alapos, de igen kimerítő iránymutatása - , vagy lehetséges menet közben, a felmerülő problémák figyelembevételével megalkotni a szabályzatot.

Akárhogy is készül a közösségimédia-szabályzat, van néhány pont, amiket mindenképpen érdemes szem előtt tartani. A közösségi média egyik legelismertebb fóruma, a Mashable a következőket javasolja:

1. Magyarázzuk el, mi a szabályzat célja!

A felhasználónak már a bevezetőben meg kell érteniük, mi is a haszna annak, ha elolvassa a szabályzatot. A hagyományos tiltás és a különböző szankciókkal való fenyegetés helyett érdemesebb azt hangsúlyozni, hogyan kell a  közösségi médiát úgy használni, hogy a munkáltató és a dolgozó egyaránt boldog legyen.

2. A következmények viselése

Az, hogy bárkinek joga van szabadon  kifejezni magát a weben, nem jelenti azt, hogy következmények nélkül lehet értelmetlenségeket írogatni. Tudomásul kell venni, hogy amikor valaki egy cég dolgozójaként ír, akkor nem csak ő felelős a leírtakért. (Általában a “józan ész” használata elegendő az értelmetlen megnyilvánulások kiküszöböléséhez.)

3. Hitelesség

A saját név, cégnév, beosztás feltüntetése fontos. Az emberek (vásárlók, ügyfelek) tudni akarják, kivel állnak szemben.

4. Ki a közönség?

Blogírás vagy a twitterezés közben tudatában kell lenni, hogy az ügyfelek, a konkurencia, a potenciális munkavállalók (és persze a főnökök) is olvashatják a bejegyzéseket. Egyik csoportot sem szabad megsérteni, elriasztani.

5. A józan ítélőképesség gyakorlása

A munkáltatónak joga van monitorozni a közösségi hálózatokat és munkaidőn kívül is figyelemmel kísérni munkavállalói viselkedését. Kerülni kell tehát az olyan megnyilvánulásokat, amiket a munkahelyen sem látnának szívesen. A rasszista és más szélsőséges megnyilvánulások a legtöbb munkahely számára nem tolerálhatók.

6. A közösség koncepciójának megértése

A közösségek lényege a tagok közti kölcsönös támogatás. Nekik meg kell tanulniuk, hogyan tarthatják egyensúlyban a személyes és a szakmai információkat, illetve azt a szerepet, amit az átláthatóság játszik a közösségépítésben. (A közösség nem a versengés, inkább a kapcsolatépítés és segítségnyújtás terepe.)

7. A szerzői jogok tiszteletben tartása és korrekt használata

Bár nyilvánvalónak tűnik, de akkor is érdemes hangsúlyozni, hogy mindig fel kell tüntetni, ha mások munkáját használjuk. Sőt, még a publikálás előtt tisztázni kell, hogy van-e ehhez jogosultságunk.

8. A bizalmas és védett információk kezelése

Az átláthatóság nem azt jelenti, hogy közzé kell tenni a vállalat legféltettebb titkait. A probléma nem a legnyilvánvalóbb, egyértelmű helyzetekkel van. A közösségi médiában résztvevő dolgozóknak meg kell érteniük, miről szabad beszélniük és miről nem. Minél világosabban és egyértelműbben foglalkozik ezzel a szabályzat, annál átláthatóbb lesz a helyzet a dolgozók számára is.

9. Értékek bevitele


Hosszú távon azok sikeresek a közösségi hálózatokban, akik valamilyen értéket nyújtanak követőiknek. Ez az érték azonban nem ütközhet a fenti pontokban leírtakkal.

10. A közösségi média és a termelékenység

Tiltani vagy engedni kell a közösségi hálózatok használatát a munkahelyeken? A tapasztalatok szerint a teljes tiltás nem vezet eredményre. A legtöbb munkavállaló – a telefonhoz és az email használatához hasonlóan – itt is megtalálja a helyes arányt. Ehhez azonban az szükséges, hogy a feladatok kiadása és azok számonkérése egyértelmű legyen. Olyan munkakörökben, ahol az ügyfelekkel folytatott kommunikáció áll a középpontban, a közösségi média újabb, kiegészítőt csatornákat jelenthet.

Pécsi Ferenc

//soreo.biz/

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!