Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) adatai szerint tavaly hivatalosan mindössze 254 esetben érkezett bejelentés úgynevezett foglalkoztatási, azaz egészben vagy nagyrészt a munkavégzésre visszavezethető megbetegedésről, mondta el egy keddi háttérbeszélgetésen Nagy Imre.
Csak a jéghegy csúcsát látjuk
Az Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet igazgatója az mfor.hu kérdésére hozzátette: ez a szám elenyésző ahhoz képest, hogy valójában mennyien betegednek meg hazánkban munkájuk miatt.
Az ezzel kapcsolatos bejelentések száma az elmúlt szűk harminc évben meredeken visszaesett: 1983-ban még több mint 2500 ilyen esetet regisztráltak, 1990-ben már ezernél is kevesebbet, 2000-ben valamivel több mint ötszázat, az elmúlt években pedig mindössze pár száz ilyen esetre derült fény.
Nagy Imre szerint a jelentős csökkenés nem a helyzet javulására, hanem részben arra vezethető vissza, hogy a munkáltatók félnek a rájuk nézve hátrányos jogkövetkezményektől. A dolgozó pedig azért nem szól, mert állását félti, ráadásul sok esetben nincs is tudatában annak, hogy betegsége a munkájára vezethető vissza.
Szemléletváltásra van szükség
Groszmann Mária, az OMMF munkavédelmi elnökhelyettese ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországon az emberek általában sem fektetnek túl nagy hangsúlyt az egészséges életmódra, és nincsenek tisztában azzal sem, hogy a munkahely milyen veszélyeket rejt magában ilyen szempontból. A változáshoz tehát elsősorban az egész társadalomban végbemenő szemléletváltásra lenne szükség, emelte ki Groszmann Mária.
Mandrik István, az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) Munkavédelmi Bizottsága munkáltatói oldalának elnöke azt emelte ki, hogy a pozitív elmozdulás érdekében olyan rendszert kellene kialakítani, amely feleslegessé teszi a foglalkozási megbetegedések eltitkolását.
Ezzel együtt olyan munkavédelmi politikát kell megalkotni, amelyben a munkahelyi balesetbiztosításnak, egészségnek és biztonságnak kiemelt szerep jut. Ezen belül - tette hozzá - lennie kellene egy olyan biztosítónak, amely helyt áll a foglalkozási megbetegedésekért vagy munkahelyi balesetekért.
Borhidi Gábor, az OÉT Munkavédelmi Bizottsága munkavállalói oldalának képviselője szintén azt a célt tűzte ki, hogy a munkáltatónak ne legyen érdeke a foglalkoztatási betegségek szőnyeg alá söprése - szerinte jelenleg utóbbi helyzet áll fenn. Most inkább négyszemközt "megbeszéli" és "lerendezi" a dolgozóval az esetet, mivel így elkerülheti, hogy neki kelljen állnia a betegséggel kapcsolatos költségeket.
Süketek és mérgezettek
Ami a munkavégzés miatti megbetegedésekkel kapcsolatos adatokat illeti, a bejelentett, zaj okozta halláskárosodások száma 168-ról négyre csökkent az elmúlt szűk tíz évben, a légzőrendszeri megbetegedéseké viszont szinten maradt - évente mintegy száz ilyen eset tudódik ki, többségében szilikózist állapítanak meg a panaszosoknál.
A fertőző megbetegedések száma nyolcvanról mintegy ötvenre mérséklődött az elmúlt évtizedben, míg a foglalkozási bőrbetegségeké ötvenről 18-ra esett vissza - legalábbis a hivatalos statisztikák szerint. Szintén kevesebb lett a bejelentett, munkahelyi vegyi mérgezések száma - 2000-ben még több mint ötven ilyen eset került felszínre, tavaly mindössze kilenc.
A foglalkoztatási betegségek túlnyomó többsége az idősebb korosztályt sújtja - az esetek nyolcvan százalékában negyven, hatvan százalékában pedig ötven év feletti dolgozók érintettek. Esetükben olykor 10-20-30 éves időtávban kellene bizonyítani, hogy a munkájuk tette őket beteggé, ami meglehetősen nehéz.
Stressz a főnök miatt
A munkahelyi és nem munkahelyi okok szétválasztása még rövid időtávon sem könnyű - főleg, ha lelki problémákról van szó. "Nincs olyan orvos, aki ki meri mondani, hogy a fekély a főnök miatt van" - jegyezte meg ezzel kapcsolatban Groszmann Mária.
Szerinte céges oldalról például a stresszoldó tréningek jöhetnek szóba megoldásként, sok esetben azonban - tesszük hozzá - már az is sokat jelenthet, ha a főnöknek sikerül emberi hangra váltania.
Wéber Balázs
mfor.hu
