Tökéletes lutri a szabadságolás, állítja Marc Sullivan a Mercer partnere. Egyes országokban hatvan százalékkal magasabb a szabadnapok száma, mint máshol. Ugyan történtek lépések az unión belül a harmonizálás érdekében, ennek ellenére még mindig óriási a különbség a tagországok között, tette hozzá a szakértő. Az uniós szabályok szerint az alapszabadság húsz nap, a legtöbb ország pedig húsz és harminc nap között határozza meg a szabadság mértékét.
A felmérés során néhány iparág az átlagtól jelentős eltéréseket mutatott, s változhat a szabadságolás vállalatonként is. Sokan extra szabadsággal csábítják magukhoz a dolgozókat, mivel egyre fontosabb a munkavállalók számára a szabadidő és a munka közti egyensúly megteremtése.
Magyarországon az alapszabadság húsz munkanap, amely az életkorral arányosan emelkedik. A harmincötödik életévtől 25 nap jár, negyvenötödiktől pedig harminc munkanapra emelkedik. Az alapszabadságon kívül törvény garantálja a pótszabadságot a fiatal munkavállalóknak, a gyermeket nevelő szülőnek, a vak munkavállalóknak (évi öt nap), valamint föld alatt dolgozó, illetve ionizáló sugárzásnak kitett dolgozóknak (évi öt nap). A többféle jogcímen járó pótszabadságok egymás mellet is megilletik a munkavállalót.
Érdekesség, hogy a közszolgálatban foglalkoztatottaknak több szabadság jár, mint a versenyszféra alkalmazottainak, a köztisztviselőknél évi 25 munkanap az alapszabadság.
