Legalább 440 millió újonnan létrehozott munkahelyre van szükség annak érdekében, hogy tíz éven belül tartósan és globálisan le lehessen szorítani a jelenleg világszerte magas munkanélküliséget, mondta el egy hétfői konferencián Oslóban Juan Somavia, az ILO nemzetközi munkaügyi szervezet vezetője.
"Egy egész generáció van veszélyben"
Az ILO ezért szeretné elérni, hogy egyes országok 2011-ig halasszák el a költségvetéspolitika által megkívánt takarékossági intézkedések bevezetését. Ezek időleges elkerülésével ugyanis növelni lehetne a foglalkoztatottságot. Érdekesség, hogy az ezt indítványozó dokumentumot az általában megszorításpárti Nemzetközi Valutalap (IMF) jelenlévő képviselőivel közösen dolgozták ki.
Ez azt jelzi, hogy az IMF is érzékeli a tartósan magas munkanélküliségben rejlő veszélyeket. Az APA hírügynökség idézi Dominique Strauss Kahnt, a Valutaalap vezérét, aki szerint egy egész generáció van veszélyben - olyan emberek, akik el vannak vágva a munkaerőpiactól, és emiatt egyre inkább romlanak készségeik, és elveszítik motivációjukat.
Az ILO felmérése szerint csak a tavalyi válságévben 30 millió ember vált munkanélkülivé, összesen pedig 210 millió ember keres állást mindhiába világszerte.
Tartósan magas a munkanélküliség
Ami az európai helyzetet illeti, az Eurostat szerint az Európai Unióban 23 millió ember volt állás nélkül idén júliusban. Ez magas, 9,6 százalékos munkanélküliséget jelent, ami az előző hónapokhoz képest stagnálás, tavaly júliushoz képest viszont további, 0,5 százalékos romlás.
A legjobban az osztrákok állnak, ahol mindössze 3,8 százalék az állásnélküliek aránya, míg a legreménytelenebb helyzetben a Spanyolországban munkát keresők vannak - az ibériai államban továbbra is húsz százalék felett van ez a mutató.
Magyarországon júliusban 10,3 százalékos volt a munkanélküliség a 15-74 éves korosztályban - összesen 467 ezer ember próbált hiába elhelyezkedni a KSH adatai szerint. Ez ugyan még némileg rosszabb az EU-átlagnál, összesítésben pedig a kilencedik legrosszabb érték, havi szinten már enyhe, de folyamatos javulás tapasztalható - az első negyedév 11,2 százalékos csúcsához képest már 0,9 százalékponttal csökkent a mutató.
A tavasszal bekövetkezett pozitív fordulat elsősorban a kedvező külső konjunktúrából közvetlenül profitáló feldolgozóiparhoz köthető. Ez egyben azt is jelenti, hogy - a Magyar Nemzeti Bank (MNB) jelentése szerint - a javuló trend egyelőre csak a feldolgozóipari szakágazatokat érinti. Bár a munkaerőpiaci helyzet valószínűleg a következő hónapokban is valamelyest javulni fog, a munkanélküliség ezzel együtt is tartósan magas marad, figyelmeztet az MNB.
Hosszútávon munkaerőhiány is lehet
Igaz, az összképet árnyalja, hogy Nyugat-Európában hosszútávon nem a munkanélküliség, hanem a munkaerőhiány a legnagyobb veszély - legalábbis erre figyelmeztetnek szakértők a társadalmak elöregedése láttán. Ezért a nyugati országoknak újabb, munkavállalási céllal érkező bevándorlókra lesz szükségük , hogy fenn tudják tartani társadalmi ellátórendszereiket.
Ide tartozik például Németország, ahol - ha folytatódnak a jelenlegi tendenciák - 2035-ig nyolcmillióval csökken majd a munkavégzésre képes korban lévő emberek száma, ami 17 százalékos zuhanást jelent a mostani állapothoz képest.
Bár egy néhány éve nagy vihart kavart tanulmány Magyarország esetében is azt állapította meg, hogy a népesség elöregedése miatt külföldi munkaerőre szorulunk majd középtávon, jelenleg inkább a gazdaságilag inaktívak - akik hivatalosan nem dolgoznak és nem is keresnek munkát - uniós viszonylatban kimagaslóan magas aránya okoz komoly problémát.
Ezzel összhangban a magyar kormány a foglalkoztatás növelését nevezte legfontosabb céljának az Új Széchenyi Terv vitaanyagában, mivel szerinte - a termelékenység emelkedése mellett - ez a gazdasági növekedés döntő forrása.
W. B.
mfor.hu
