A kormány a Széll Kálmán Tervvel utalt először a felsőoktatás radikális átalakítására. Az elképzelések szerint az államnak vissza kell térnie az oktatás világába, hiszen a munkaerő-piacon egyre nő a diplomás munkanélküliek száma, a piac keresleti és kínálati oldala ugyanis nincs összhangban.
Ennek érdekében az állam határozná meg az induló szakokat, a keretszámokat és a finanszírozott hallgatók arányáról is döntene - írtuk korábban. Azzal, hogy a felvételizők körében kedvelt szakokon megnyírbálná a kormány a finanszírozott helyek számát, elsősorban a leendő hallgatók kerülnének nehezebb helyzetbe, hiszen a háztartások pénztárcáinak szűkülésével könnyen lehetnek olyanok, akik emiatt esnek el a továbbtanulás lehetőségétől. Ugyanakkor fontos az is, hogy a keretszámok esetleges csökkentésével a felsőoktatási intézmények elesnek a hallgatók után járó fejkvóták és egyéb támogatások egy részétől. Az átalakítások révén a kormány egyébként 2014 végéig 38 milliárd forintot kíván kivonni a felsőktatásból.
Változatlan támogatások
Az mfor.hu megvizsgálta, hogy a jövő évi költségvetésben mekkora összeget szán a kormány a felsőoktatási intézmények támogatására. A költségvetésben szereplő adatok azt mutatják, hogy a finanszírozás struktúrája változatlan marad. Jövőre ugyanis az összes jogcímen pont ugyanakkora összegre jogosultak az intézmények, mint idén. Ez azt jelenti, hogy 119 ezer forintot kaphatnak fejkvótaként a hallgatók után, fejenként 1 116 000 forintot a doktori képzésre, a köztársasági ösztöndíjért 340 ezer forintot, kollégiumi-diákotthoni támogatásként 116 500 forintot kapnak, a lakhatási támogatás normatívája 60 ezer forint fejenként, tankönyv, sport és kulturális támogatás normatívája 11 900 forint/fő, a rendőrtiszti főiskola nappali tagozatos ösztöndíja 308 ezer forint fejenként, valamint a Bolyai János kutatói ösztöndíj havi összege 437 300 forint lesz jövőre is. A fenti összegek egy évre vonatkozó összeget jelentenek.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium elképzelése szerint 2012-ben közel a felére, vagyis 42 ezerről 25 ezerre csökkenne azon hallgatók létszáma, akik államilag támogatott képzésre nyerhetnek felvételt. Ez azt jelentené sok intézmény számára, hogy elbocsátásokat kellene eszközölnie, rosszabb esetben pedig bezárásra kényszerülne. Ugyan a költségtérítéses képzés, mint lehetőség megmarad a továbbtanulni szándékozók számára, a kérdés azonban az, hogy a háztartások csökkenő bevételei, az adóváltozások és az áremelések hatására mekkora részük engedheti meg magának azt, hogy gyermeküket önköltséges képzésre járjon.
A diákhitel ugyan segítséget nyújt, ami majd utólagos tandíjként is bekerülhetne a köztudatba, mivel ennek törlesztése a jelenlegi gyakorlatnak megfelelően a tanulmányok befejezése után kezdődne. Az igényelhető diákhitel összege jelenleg államilag finanszírozott hallgatók esetében félévenként 200 ezer forint, költségtérítéses képzésben résztvevők esetében pedig 250 ezer forint, ami egy összegben, vagy havi bontásban is megkaphatnak. Előbbiek így 40 ezer forintot, utóbbiak pedig 50 ezer forinthoz juthatnak hozzá egy hónapban. Abban az esetben, ha ezt az összeget csak a költségtérítésre fordítanák, akkor a hitel összegéből a költségtérítés kifizetése után sok esetben alig maradna valami. A Corvinus Egyetem alkalmazott közgasdaság szakán például 195 ezer forint egy félév. Így a hallgatónak 55 ezer forintja maradna a megélhetésre, amibe az albérletnek, vagy a kollégiumi díjnak, étkezésnek, és a tanulmányokkal összefüggő kiadásoknak is bele kellene férnie.
Milliárdok eshetnek ki
Utána néztünk néhány nagyobb egyetem gazdálkodási adatainak is, amiből kiderül, hogy a Debreceni Egyetem 2010-re 52,2 milliárd forintos állami támogatásban részesül, bár azt meg kell jegyezni, hogy ebben az egyetemi klinika miatt kapott 23,5 milliárdos támogatási bevétel is szerepel. Működési kiadásként az intézmény 51 milliárd forintot könyvelhet el. A Szegedi Tudományegyetem ugyanakkor 19,3 milliárdos állami támogatásban részesült, míg a kiadásai az 56,6 milliárdot is elérik, az ELTE esetében pedig a 7 milliárd forintos működési bevétel mellett szintén 19 milliárd forint állami támogatást kapnak, a kiadásaik pedig meghaladják a 8,2 milliárd forintot.
Azzal, hogy a támogatások változatlan szinten maradnak, a kiadásaik pedig legalább az infláció mértékével biztosan emelkedni fognak, plusz a hallgatói létszám csökkenése miatt is kevesebb bevétel folyhat be hozzájuk, a költségvetési egyenlegük rosszabb képet mutathat jövőre. Ugyan az önköltséges képzésben részt vevő hallgatók emelik az intézmények bevételeit, a háztartások romló anyagi helyzetét tekintve nem biztos, hogy kedvelt alternatíva lesz ez a továbbtanulni szándékozók körében, ráadásul a kormány ezen helyek számát is évente kívánja meghatározni. Így még jobban beavatkozva az intézmények költségvetésébe.
Székely Sarolta
mfor.hu
