A kelet- és közép-európai országok - köztük Magyarország - csatlakozási tárgyalásai során az unió régebbi tagállamainak nagy része átmeneti korlátozásokat alkudott ki a keleti munkaerő beáramlása ellen. Attól tartottak ugyanis, hogy olcsó és tömeges munkakereső-vándorlás indul meg nyugat felé. Abban is megállapodtak, hogy a korlátozásokat két évvel a bővítés után, tehát 2006. májusi hatállyal felülvizsgálják.
A most kezdődő egyeztetések során az eddigi tapasztalatok és statisztikák figyelembevételével előkészítik a tagállamok jövő évi döntését. A rendelkezésre álló adatok szerint a munkaerő-áramlás nem bizonyult drámainak, és a szociális rendszert sem zavarta meg azokban az országokban, ahol már most sem alkalmaznak korlátozásokat.
A 15 régebbi tagország közül csak Írország, Svédország és Nagy-Britannia nem korlátozza az új tagországok polgárainak munkavállalását. A többi tagállamban érvényben vannak a legfeljebb hét évre szóló korlátozások, amelyeket a csatlakozási szerződés szerint előbb a bővítés után két, majd újabb három év múlva kell felülvizsgálni.
2009. májustól már csak azon tagállamok élhetnek korlátozásokkal, amelyek munkapiacán bizonyíthatóan súlyos zavarokat okoztak a keleti bevándorlók. Az új tagállamok közül Lengyelország, Magyarország és Szlovénia ugyancsak korlátozásokat alkalmazott a régiekkel szemben, olvasható az MTI-n.
Kapcsolódó anyagok:
Kellenének, de nem mehetnek a keleti munkavállalók Franciaországba
A tömeges munkaerő-vándorlástól tartanak a németek
Uniós hecckampány: fantommá váltak a kelet-európai hordák
