A nap folyamán 244 városban tartanak utcai felvonulásokat, ahova ismét milliókat várnak a szervezők. Az előző tiltakozó napokon a szakszervezetek szerint 3 millióan, a rendőrség szerint 1 millióan vettek részt a tüntetéseken.
Egyes szektorokban, elsősorban a közlekedésben határozatlan időre meghirdetett munkabeszüntetés akár szombatig is eltarthat, amikor is újabb utcai felvonulást szerveznek a szakszervezetek.
A vasutasok a korábbiakhoz hasonló arányban vesznek részt a megmozdulásban: megközelítőleg negyven százalékuk sztrájkol. A kötelező minimum szolgáltatásnak megfelelően az előzetesen bejelentett menetrend szerint a belföldi vonatoknak harmada közlekedik, a külföldi járatokat kevésbé, a Londont Párizzsal összekötő Eurostar vonatait pedig egyáltalán nem érinti a munkabeszüntetés. A párizsi Roissy-Charles de Gaulle repülőtéren a járatok harminc százalékát, az Orlyn felét törölték. A párizsi tömegközlekedésben a vártnál kisebb a fennakadás: a metrók háromnegyed jár.
Nagyobb gondot jelent, hogy az olajfinomítókban meghirdetett határozatlan idejű sztrájk üzemanyaghiánnyal fenyeget. Franciaország 12 olajfinomítójából kedden a Totalhoz tartozó hatban teljesen leállt a termelés és további négy is csatlakozott a munkabeszüntetéshez.
Marseille kikötőjének energiaszállítókat fogadó termináljain mér két hete sztrájkolnak a kikötői dolgozók. Jelenleg 85 olaj-, illetve gázszállító hajó várakozik a tengeren. A Franciaországhoz tartozó Korzika szigetére elvileg a marseille-i kikötőből hajókon szállítják az üzemanyagot, de azok a sztrájk miatt nem tudnak elindulni, ezért a szigetet egy átmeneti üzemanyaghiány miatt már napok óta Olaszországból látják el olajjal.
Az oktatási minisztérium szerint Franciaország 4302 középiskolájából délelőtt háromszázban csatlakoztak a diákok a tiltakozó megmozduláshoz. A tanároknak a szakszervezetek szerint 45-48 százaléka nem tartotta meg az óráit, a tárca szerint csak húsz százalékuk sztrájkolt. A postásoknak a korábbi megmozdulásokhoz hasonlóan mintegy ötöde csatlakozott a munkabeszüntetéshez.
A tiltakozás tárgyát képező nyugdíjreform tervezetét a nemzetgyűlés már elfogadta, a szenátusban a héten zárul le róla a vita, de a nyugdíjkorhatár emelését előíró, leginkább vitatott passzust hétfőn este elfogadták a szenátorok. A törvényről várhatóan még a hónap vége előtt végszavazást tart a parlament.
A tiltakozási hullám nyomására Nicolas Sarkozy francia államfő múlt csütörtökön a legalább három gyereket, illetve fogyatékosokat nevelő nőknek kisebb engedményeket tett a mandátuma legfőbb ügyének tekintett nyugdíjreformban, de a legfontosabb elemein továbbra sem hajlandó változtatni. A csomag egyik legfontosabb intézkedése a nyugdíjkorhatár fokozatos felemelése 60-ról 62 évre, valamint a közszférában dolgozók járulékának és a magas jövedelmek adójának egyszázalékos növelése. Ezenkívül a teljes összegű nyugdíj a jelenlegi 65 helyett ezentúl 67 évtől jár majd, vagy 41 és fél év munkaviszony után.
A kormány álláspontja szerint a reform alapvető célja az újraelosztáson alapuló nyugdíjrendszer megmentése, azaz hogy az idén 10 milliárd eurós hiányt felhalmozó állami nyugdíjpénztár 2018-ra egyensúlyba kerüljön. A gazdasági válság elmúlt két évében a francia nyugdíjrendszer deficitije háromszorosára nőtt: a közel negyven kiegészítő állami- és magánpénztár hiányával együtt a rendszer deficitje idén elérheti a 32 milliárd eurót, 2020-ra pedig 45 milliárd euróra emelkedhet, ha nem történnek megelőző intézkedések.
A felmérések szerint a franciák jelentős része támogatja a tiltakozási hullámot: 69 százalékuk egyetért a szakszervezetek követeléseivel, 66 százalékuk pedig azt is támogatja, hogy határozatlan idejű sztrájkkal próbálják meg a munkavállalók tárgyalóasztalhoz kényszeríteni a kormányt a reform esetleges visszavonása érdekében.
A sajtó összetettebben ítéli meg a megmozdulást. A regionális lapok arra hívták fel a figyelmet, hogy az államfő mandátuma, illetve a rá jellemző hajthatatlanság szimbólumává tette a nyugdíjreform végigvitelét. A felmérések viszont azt mutatják, hogy elvesztette a közvélemény támogatásáért vívott csatát, amelyet egyértelműen a szakszervezetek nyertek meg.
A gazdasági lapok (La Tribune, Les Échos) és a konzervatív Le Figaro szerint nehéz dolga van a kormánynak, amikor azok a 12-14 éves gimnazisták tüntetnek a nyugdíjreform ellen, akik még soha nem dolgoztak, és nem is fognak munkát találni egy olyan országban, amely elutasítva a reformokat, nem készül fel a jövőre.
A baloldali Libération szerint a kormánynak kompromisszumképesebbnek kellene lennie, de a szakszervezeti vezetőknek is tudniuk kell, hogy nem ringathatják illúziókba az országot. A liberális Le Monde szerint az a tény, hogy Franciaországban tiltakoznak a világon a legtöbbet, arra utal, hogy a társadalom "politikailag jól van", a sztrájk ugyanis a demokratikus életerő jele.
MTI
