3p

Mint ígértük, e héten két ügyet elevenítünk föl a magyar államvasút megalapítása környékéről. Az egyik egy angol vállalkozó, Charles Waring nevéhez fűződik, aki panamáival kevés híján a csőd szélére sodorta a Magyar Királyságot...

A magyar vasútat egy angol vállalkozó rabolta ki

Érdekes helyzetet teremtett, hogy az építkezés befejezése kevés híján egybe esett a kiegyezéssel. Az újonnan felálló Andrássy kabinet egyik legelső döntése volt állami kézbe venni e szakaszt. Az erről szóló szerződést július elején írták alá: a kormány 7,5 millió forintért szőröstől-bőröstől megvette az időközben Északi Vasútra keresztelt firmát - mely 1868-ban a Magyar Királyi Államvasutak Üzletigazgatósága nevet vette fel...

Kis híján tönkretett minket

A korai magyar vasút történetének egyik legsötétebb figurája kétségtelenül Charles Waring angol vállalkozó volt. A Magyar Királyságot kevés híján államcsődbe döntő férfit egy belga bankház küldte hozzánk, hogy a Nagyvárad-Brassó között futó Keleti Vasút ügyét felkarolja. A pénzemberek e szakasz Herz Gyula mérnök által elkészített rajzait a forradalom leverése után szerezték meg, s a kiegyezés után határozták el, érdemes befektetni az ügyletbe.

Az akkori Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium államtitkára hárommillió forint zsebpénzért a leendő szakaszra kiírt versenytárgyaláson Charles Waringot hozta ki győztesnek. Az időközben hirtelen megmagyarosodott Waring Károly Párizsba ment, ahol a kabinettől megkapott koncessziót eladta egy banknak, amely ezt tovább passzolta a még megalakulás előtt álló Keleti Vasút Társaságnak. Waring természetesen itt is szerepelt; őt nevezték ki fővállalkozónak. A panamista a részvények kibocsátása előtt 7,3 millió forintot emelt ki a kasszából, majd a részvénykibocsátáskor újabb másfél milliót ügyeskedett össze magának. Mivel az angol vállalkozó és a magyar állam garanciája igen vonzóvá tett a céget, még Spanyolországból is jegyeztek papírokat.

Alig indult meg a munka, mikor Waring újabb pénzforrást fedezett föl magának: jelesül a kisvállalkozóknak - természetesen némi zsebpénzért - kifizette a Nagyvárad-Kolozsvár szakasz költségeit, annak ellenére, hogy ezt az állam egyszer már megtette. A szigetországból érkezett kalandor három év alatt összességében húszmillió forintot lopott el a cégtől. Mikor a szenny már majdnem elborította, szerzett vagyonával továbbállt Törökországba.

Egy utólag készült vizsgálat szerint 1871-ben az Angol-Osztrák Bank trezorjaiban mindössze 16 millió forint maradt. A külföldi és hazai lapok egyre többet írtak az ügyről, így a papírok 65, majd 25 százalékra estek. Közben a nemzetközi - s vele a magyar - pénzügyi rendszer is megrokkant, így a csőd bejelentése után azt majdnem kiterjesztették magára az államra is.

Végül a vonalat államosították, s a részvényeseknek a tőke egyharmadát adták kárpótlásul...

(Folytatjuk)

Lázin Miklós András

Menedzsment Fórum

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!