
Nagy Zoltán, a GVH elnöke a péntek délutáni sajtótájékoztatón elmondta: a kódexnek csak néhány pontjával kapcsolatban merült fel a kartellezés gyanúja.
Egyenként szabad, szervezkedve nem
A versenyhatóság próbálja minél hamarabb elvégezni a szükséges vizsgálatokat, s ha valóban talál egyértelműen kartellmegállapodásra utaló, a külföldi termékek diszkriminációját célzó részeket a kódexben, erről értesíti az azt aláíró szervezeteket, amelyeknek lehetősége lesz ezeket a kijelentéseket törölni vagy módosítani még a megállapodás életbe lépése, azaz július elseje előtt.
A hivatal illetékesei hangsúlyozták, hogy ha a kereskedők egyenként, önállóan vállalták volna azt, ami a megállapodásban szerepel, nem pedig szervezetten, egymással együttműködve, akkor nem lehetne kifogása a GVH-nak.
Mint ismert, a versenyhivatal csütörtökön az Európai Bizottsággal párhuzamosan versenyfelügyeleti eljárást indított a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége, a Magyar Agrárkamara, az Élelmiszerfeldolgozók Országos Szövetsége, a Tej Terméktanács, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, a Baromfi Terméktanács, az Országos Kereskedelmi Szövetség és az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége ellen a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló uniós megállapodások feltételezett megsértése miatt.
Diszkriminálják a külföldi termékeket?
A GVH rendelkezésére álló információk szerint az érintett szövetségek, kamarák, terméktanácsok által aláírt Élelmiszer Termékpálya Kódex szerződési feltételekre, termékpálya szabályokra, illetve a kiemelt jelentőségű hazai termékekre vonatkozó külön szabályozást tartalmazó egyes pontjai eltérően kezelik a belföldi, illetve más tagállamból származó termékeket. A Kódex ezáltal alkalmas lehet arra, hogy megkülönböztesse a hazai vállalkozásokat a más tagállamból származó termékek előállítását, behozatalát és forgalmazását végző vállalkozásoktól, korlátozva ezáltal utóbbiak értékesítési lehetőségeit Magyarországon belül.
A megállapodás a tagállamok közti kereskedelmet is érintheti, mivel az Magyarország egész területére kiterjed, és jellegéből adódóan is olyan hatást fejthet ki, amelynek révén megerősíti a piacok nemzeti alapon történő feldarabolását, állt a Versenyhivatal indoklásában.
A cél a magyar termékek térhódítása
Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének titkára szerint félreértés lehet a GVH eljárása. Úgí véli, a kódex nem az áruházak forgalmát befolyásolja, hanem csupán a kínálatot, így a fogyasztók szabadon választhatnak, hogy melyik termékeket vásárolják meg, mondta el az MTI-nek.
A kódex bevezetésének elsősorban az a célja, hogy a fogyasztók olyan áruházakban is hozzájuthassanak a magyar termékekhez, ahol jelenleg egyáltalán nem árulnak ilyet, tette hozzá. Bár a GVH indoklásának értékeléséhez hosszabb időre van szükség, a szövetség bízik a versenyhivatali eljárás pozitív végkimenetelében, mivel úgy véli, jelenleg számos áruház megfosztja a vásárlókat attól a lehetőségtől, hogy magyar terméket vásároljanak.
Kérdéses a július elsejei hatályba lépés
Aggályait fejezte ki a GVH eljárásával kapcsolatban Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára is, szerinte ugyanis az nagyon kétségessé teszi a kódex július elsejei hatályba lépését. Amennyiben addig nem derülnek ki részletek arról, hogy a GVH a kódex mely részeit kifogásolja, a kereskedők várhatóan nem vezetik be július elsején a bizonytalan kimenetelű szabályozást.
Mihálovics András, a GVH szóvivője ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy ha a felek rövid időn belül megegyezésre jutnak a kódex kifogásolt pontjaiban, akkor viszonylag hamar végrehajthatók a módosítások, és így az eredeti menetrend szerint, akár július elsején hatályba léphet.
A versenytörvény alapján az eljárás befejezésének határideje egyébként 180 nap, amely azonban - az ügy bonyolultságától függően - két alkalommal, egyenként legfeljebb 180 nappal meghosszabbítható.
A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium egyetért a dokumentumban foglalt szakmai célkitűzésekkel, azonban biztos abban is, hogy a szakmai szervezetek által kidolgozott irányelvek nem sértik a versenyjogot, mondta el az MTI-nek Dékány András szóvivő. Az etikai kódexben foglaltak ugyanis nem a versenyről szólnak, hanem az etikus piaci magatartás normáit rögzítik, magyarázta.
Fokasz Oresztész
Menedzsment Fórum