A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) a december 9-én életbe lépő új vasúti menetrendben is megrendeli a közszolgáltatást az alacsony kihasználtságúnak ítélt 38 vasúti mellékvonalon, jelentette be kedden Garamhegyi Ábel, a tárca államtitkára, miután egyeztetett a társadalmi szervezetekkel és a szakszervezetekkel.
Tucatnyi vonal bezárás előtt
Igaz, a megrendelés 12 vonalnál, összesen 368 kilométeren nem a teljes menetrendi időszakra vonatkozik. Ezek esetében rövidesen megkezdődik a felkészülés a szolgáltatóváltásra, azaz decembertől - a vonatforgalom fenntartásával párhuzamosan - kísérleti jelleggel elindítják a vasút kiváltására szánt helyközi autóbuszokat is.
Azt egyelőre nem lehet tudni, esetükben meddig rendeli meg a GKM a közszolgáltatást. Az államtitkár ezzel kapcsolatban annyit közölt: az időpont változhat, illetve többféle megoldás is szóba jöhet. (A szerdai vasúti sztrájkot meghirdető két szakszervezet vezetői szerint a megrendelés mindössze február végéig szól.)
Mennyit nyerne a GKM a bezárásokkal?
A minisztérium bejelentésével részben teljesült a Vasutas Települések Szövetségének (VTSZ) azon követelése, miszerint a tárca "legalább hat hónapig ne hozzon végleges döntést a mellékvonalak bezárásával kapcsolatban". Az ezt tartalmazó memorandumot - a jelenlévő mintegy másfél tucat érintett önkormányzat polgármestereinek egyetértésével - a VTSZ keddi országos tanácskozásán fogadták el Budapesten. (Az ülésen megalakult a VTSZ Térségi Vasutas Települések Tagozata is.)
A Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek, valamint Kóka János gazdasági és közlekedési miniszternek címzett dokumentumban a VTSZ emellett arra hívja fel a figyelmet, hogy "a mellékvonalak bezárása számottevő költségvetési megtakarítást nem eredményez", ráadásul társadalmi feszültséget generál, és tovább rontja a vidék egyébként is kedvezőtlen infrastrukturális állapotát.
A várható megtakarításokkal kapcsolatban a GKM korábban annyit közölt, hogy a 38 vasútvonal személyforgalmának szüneteltetése vagy működtetésének átadása összesen évi mintegy hat-kilenc milliárd forint költségcsökkenéssel járna. Összehasonlításul: a 14 szárnyvonal 2007. március óta tartó szüneteltetése révén a tárca éves szinten egymilliárd forintot takarít meg.
A VTSZ ülésén felszólaló polgármesterek egyöntetűen kifogásolták azt is, hogy egyelőre nem áll elegendő információ rendelkezésükre a helyes döntés meghozatalához. Így például azt sem tudják, mekkora anyagi terhet jelentene számukra az áttérés a térségi vasútra. Arra az ülésen felszólaló szakértők is felhívták a figyelmet, hogy - a Nyugat-Európában egyébként sikeresen működő - regionális vasutak megalakulásának pénzügyi és pontos jogszabályi feltételeit is meg kellene teremteni.
75 önkormányzat már rábólintott
Valószínűleg a polgármesterek fenti érve is közrejátszott abban, hogy a GKM végül - az eredeti tervekkel ellentétben - a 38 vonal nagy részén elhalasztotta a végső döntést. Így folytatják az egyeztetéseket az érintett önkormányzatokkal, és továbbra is várják szándéknyilatkozataikat a vasútvonalak üzemeltetésére. Garamhegyi Ábel tájékoztatása szerint eddig a 38 mellékvonal 286 érintett önkormányzata közül 75 adott kedvező választ.
Mint ismert, a tárca szándéka, hogy - ahol csak lehetséges - a közszolgáltatást az önkormányzatok bevonásával megvalósuló térségi vasúti modell váltsa fel. A minisztérium a MÁV, a Magyar Vasúti Hivatal és a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. bevonásával, az önkormányzatok véleményének figyelembevételével alakítja majd ki a térségi vasúti pályázatok rendszerét. A tervek szerint az üzemeltető kiválasztására vonatkozó tendereket minél hamarabb ki fogják írni.
W. B.
Menedzsment Fórum
