A magyar szürkeállományra építve tudunk csak versenyképesek maradni Európában. Célunk leginkább az, hogy az ország ne az olcsó munkaerejével tűnjön ki, hanem a hozzáadott magyar szellemi értékkel, mondta Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke a héten a témában tartott sajtótájékoztatón.
Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter szerint az életen át tartó tanulás a kollektív esélyteremtésen túl az egyéni érvényesülés lehetőségét is tetten érhetően befolyásolja. A hazai munkaerőpiacon a legnagyobb szakadék jelenleg a szakképzettek és a képzettség nélküliek között van. Kétmillió magyar például nem rendelkezik semmiféle szakképesítéssel.
Gyorsan elavulhat a tudás
A legfrissebb kutatások szerint már öt év sem kell hozzá, és megfeleződik az a tudás, amit az általános és a középiskolát végzettek megszereznek. Ha tehát lépést kívánunk tartani a munkaerőpiaci igényekkel, elengedhetetlen a naprakész tudás, ami viszont folyamatos tanulást igényel.
Statisztikák szerint a diplomások álláshoz jutási esélye nyolcvan százalékos, a szakképzett álláskeresőké pedig hetven. A szakképesítéssel egyáltalán nem rendelkezők viszont minimális eséllyel indulnak: nekik mindössze 24-27 százalék sanszuk van arra, hogy munkát találjanak.
A miniszter szerint az egyik legnagyobb probléma jelenleg a foglalkoztathatóság emelése, ehhez azonban nem elég a gazdaság dinamizálása. A munkaerőpiac szerkezeti problémáit leginkább a felnőttkori tanulás természetessé és mindennapossá tétele oldhatja meg. Ha az élethosszig tartó képzés révén sikerül összhangba hozni a gazdaság igényeivel a munkavállalók képzettségét, akkor elérhetnénk az európai átlagnak megfelelő foglalkoztatottságot.
A versenyképesség erősítésén túl ezért a társadalmi esélyegyenlőség biztosítása is kitüntetett szerepet kap, hiszen a szakképzetlenek túlnyomó része a hátrányos helyzetűek - azaz a romák és a szociális ellátásra szorulók - közül kerül ki. A már felnőtt generáció esélyhez juttatásához azonban elengedhetetlen a felnőttkori tanulási szokások megváltoztatása.
A tévét is bevetik
Ezt szem előtt tartva az MTA-n belül szakmai bizottság alakult az életen át tartó tanulásra való ösztönzés elősegítésére, illetve az akadémiai kutatási eredményekre alapozó programok kidolgozására. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) után ezzel újabb civil szervezet kapcsolódott be a kormányzati célok megvalósításába.
Vizi E. szerint a magyaroknak leginkább a nyelvtudásban és az internetezésben van még mit behozni. Igényük azonban szerencsére van az önképzésre, amit a Mindentudás Egyeteme előadássorozat népszerűsége is igazol. Ezért az akadémikusok mindenképpen szeretnék bevonni a televíziót is a tudásközvetítésbe, amely során az internet is fontos szerephez jut majd.
Kiss Péter kiemelte: az emberi erőforrás fejlesztésre idén - az uniós finanszírozásnak köszönhetően - még több pénz fog jutni. A kormányzati programok mellett így mintegy ezer milliárd forintos forrást biztosítanak az élethosszig tartó tanulást elősegítő projektekre, amelyeket részben az MTA dolgoz majd ki - várhatóan őszig.
Körte IldikóMenedzsment Fórum
Kapcsolódó anyagok: A legnagyobb civil szervezet segítheti a foglalkoztatást Több tízezer állástalan szerezhet piacképes szakképzettséget Siralmasak a magyar foglalkoztatottsági adatok
