2010-re a szórakoztató és informáló szöveges, képi- és hanganyagok nyolcvan százaléka vagy csak digitálisan, vagy hagyományos megjelenése mellett ilyen formában is hozzáférhető lesz. A hatalmas mennyiségű adathalmazban pedig csak akkor tudunk eligazodni, ha előtte "rendet teszünk", azaz rákeresünk azokra a kulcsszavakra, amelyek bennünket érdekelnek. Röviden így foglalható össze, hogy miért nő óriásira a keresőmarketing szerepe az elkövetkező időszakban, mondta Fredrick Martini, az amerikai iProspect internetes marketingtanácsadó cég vezetője a szerdán Budapesten megrendezett Keresőmarketing Napon.
Az elsők között
Ez a tény pedig óriási felelősséget helyez a cég- és weboldal-tulajdonosok, valamint a marketingtervezők vállára. Míg a keresőoptimalizálás (azaz egy céges weboldal "előrébb hozása" a keresőtalálatok között) csupán kiegészítette az egységes vállalati reklámstratégiát, addig a jövőben ez a tevékenység válik a marketinges munka központi feladatává, legalábbis a szakértő szerint.
Nem mindegy tehát, hogyan dolgozik egy-egy vállalat ezen a stratégián. Ha a céges weboldal - ahol akár vásárolni is lehet - nem verekszi fel magát a legjobb találatok közé, elbukik a versenyben, emelte ki az iProspect vezetője.
Véleménye szerint a feladatot nem lehet letudni annyival, hogy a cégvezetők helyet vásárolnak maguknak a legnépszerűbb keresőmotor, a Google fizetett hivatkozásai, azaz a legjobb helyen látható keresési találatok között.
Ennek két oka van, az első a prózaibb: az internethasználók 72 százaléka legelőször a nem fizetett találatokra kattint, mert azokat tartja életszerűbbnek. Csupán az esetek 28 százalékában hívják be elsőre a pénzért árusított, feltűnő helyen lévő oldalakat. A másik ok, hogy még ha fizetünk is a jó keresési találatért, nem biztos, hogy a lehetséges ügyfelek valóban meg is találnak bennünket.
A cégek ugyanis sokszor esnek abba a hibába, hogy nem gondolkodnak az ügyfél fejével, azaz nem olyan kulcsszavakkal optimalizálják oldalaikat a keresőkre, amiket a netezők nagy valószínűséggel használni fognak.
A márkanév túlhangsúlyozása ebben az esetben nem túl jó ötlet: ha valaki olcsón szeretne például illatgyertyát venni a weben, valószínűleg ezt a szót írja be a Google-ba, nem konkrét márkanevet. Fredrick Martini szerint a társaság teljes kommunikációját a jól megtalált kulcsszavakra kell építeni, hiszen az emberek többsége legelőször az interneten, ott is a keresőkön keresztül találkozik a céggel.
A videómegosztókra is figyelni kell
Hozzátette, hogy a helyzetet bonyolítja a közösségi oldalak és szolgáltatások terjedése, hiszen az szükségessé teszi a kapcsolatteremtést a vásárlókkal. Nagy divat a videómegosztás, amely során az emberek saját vagy máshonnan szerzett videókat tesznek közzé. Külön rajongótábora van a vicces reklámfilmeknek, amelyek jó hatással vannak egy-egy cég arculatára és eladásaira is.
Egy másik nagy jövő előtt álló marketingeszköz a linkmegosztó (kedvenc webolalaink elérhetőségének közzétételét biztosító) szolgáltatások használata. Maradva az illatgyertyás példánál, ha valaki hasznosnak találja témába vágó weboldalunkat, ajánlani fogja azt másoknak, így mind többen látogatnak majd el oldalunkra, magyarázta a szakértő.
A céges marketing tehát egyszerű eladási tevékenységből olyan szolgáltatássá válik a jövőben, amelyet a vállalatok ügyfelei használnak majd információszerzésre és kapcsolattartásra. Az új marketing pedig nem a "reklámszünetben", pop-up ablakokkal és bannerekkel dolgozik majd, hanem az internetezőt segíti abban, hogy valóban meg is találja, amit keres.
Lemaradva
Bár az amerikai szakember megállapításai már Európában is egyre inkább érvényesek, itthon - a környező országokhoz képest - még van mit behoznunk. Míg például Szlovákiában a keresőmarketing eszközök egyike, a rövid szöveges, kattintás alapú és a weboldalak tartalmához igazodó hirdetésekre (Google Adwods vagy Etarget) az online reklámra fordított összegek húsz százaléka jut, addig itthon ez az arány csupán öt százalék. Az USA-ban már hatvan százaléknál jár ez a mutató, az uniós átlag pedig 45 százalék.
L. Nagy Gábor
