Az OECD tagállamaira vonatkozóan elkészítette a bérek adóterhelésére vonatkozó elemzését, melyből kiderül, hogy hiába lett bevezetve az egykulcsos személyi jövedelemadó 2011-ben, hiába lett tavaly a bruttó 202 ezer forint alatti bérek esetében kivezetve a szuperbruttó, a magyar bérekre rakódó adóteher így is a legmagasabbak közé tartozik a tagállamok viszonylatában. Ugyan az szja mértéke "csak" 16 százalék lett, a további járulékok (nyugdíjjárulék, egészségügyi és munkaerőpiaci járulék, szociális hozzájárulási adó) jelentősen megnövelik a fizetendő terhek nagyságát.
A szervezet tanulmánya szerint tavaly a magyar bérek adóterhelése 49,4 százalék volt (mi 49,03 százalékot számoltunk 2011 év végén) a 2011. évi 49,5 százalék után, tehát érdemi elmozdulás nem következett be. Ha megnézzük ezt az értéket a visegrádi országokhoz viszonyítva, akkor látható, hogy kiemelkedően rossz a magyar bérek versenyképessége. Míg ugyanis nálunk 49,4 százalék adóval terhelődik a kereset, addig a cseheknél 42,4, a szlovákoknál 39,6, a lengyeleknél pedig még ennél is alacsonyabb, 35,5 százalékos a terhelés.
Hazánk esetében egyébként minimális csökkenés mutatkozott tavaly, szemben például Szlovákiával, vagy Lengyelországgal, ahol 1,2, illetve 0,8 százalékponttal emelkedett a bérekre rakódó adó mértéke.
Ugyanakkor nemcsak a régiós országokhoz képest magas a magyar keresetek adóterhe, de az OECD országok átlagát is jócskán meghaladja, mely a mostani közlés szerint 35,6 százalék volt tavaly. Előző évhez képest egyébként minimális, 0,1 századpontos emelkedés mutatkozott.
Sőt, a magyar adat olyannyira meghaladja az átlagot, hogy annál magasabb adóterheléssel kevés ország rendelkezik. Mindössze Belgiumban, Franciaországban és Németországban von el az állam többet a bérek után, mint Magyarországon. Érdemes egyébként egy pillantást vetni a rangsor legvégére is, ahol Chile, Új-Zéland és Mexikó áll sorrendben 7, 16,4 és 19 százalékos bérekre rakódó adóval.
Családosoknál egy fokkal jobb a helyzet
Az OECD a családokra vonatkozóan is felmérte a helyzetet egy egy keresős, két gyermekes családot figyelembe véve. Ebben az esetben a hazánkban 33,6 százalékos teher sújtja a kereseteket, amivel már inkább a középmezőnyhöz konvergálunk, mint a legmagasabb adóteher címéért harcolunk. A fentiekhez mérten a nagy eltérés oka a családi adókedvezmény, mely gyermekenként 10 ezer forinttal mérsékli a fizetendő terheket. Bár ezzel azért még mindig elmaradunk az OECD országok átlagától, ennek nagysága ugyanis 26,1 százalék.
Ha a visegrádi országokat vesszük górcső alá, akkor ugyanúgy nem nevezhető versenyképesnek a hazai helyzet. Utánunk a második legnagyobb terhelés a családi jövedelmet Lengyelországban terheli, 29,6 százalék. Majd következik Szlovákia, az átlaghoz közeli 25,8 százalékkal, végül Csehországé a legalacsonyabb terhelés: 20,7 százalék.
Székely Sarolta
mfor.hu
