Hillary Clintonéktól tanulhattak a magyar női csúcsvezetők

Odaát nem stresszelnek a dolgozók

Mindketten egyetértettek abban, hogy kint jórészt ismeretlen a munkahelyi féltékenység és a szakmai rivalizálás: az egyéni versengés helyett a csapatmunka és az együttműködés a jellemző. A férfi és a női kollégák figyelnek a másikra, megosztják információikat, így egymás munkáját is eredményesebben tudják segíteni. ez pedig kihat a vállalati teljesítményre.

Az alá-fölérendeltség is csak minimálisan érződik a mindennapi munka során. A felsővezetőkhöz bármikor fenntartás nélkül fordulhatnak a ranglétrán jóval alattuk lévők is, hiszen nem fognak arra hivatkozni, hogy erre nincs idejük.

Oldott a hangulat

Mindkét magyar vezetőnő külön megemlítette: a kinti mindennapos munka során egyáltalán nem érezték, hogy a hatalmas cégeknél dolgozó embereket nyomasztaná a pozíciójukból adódó felelősség vagy szoronganának a főnöki elvárások miatt. Sokkal inkább az oldott hangulat és a nyugodt, kellemes légkör volt jellemző.

Elmondásuk szerint az amerikai munkakörnyezet jóval humánusabb az itthoninál, mivel komolyan veszik, hogy a munkahely legyen a második otthon. Bár nem ritka, hogy a vezetők reggel nyolctól este nyolcig dolgoznak, de kellemes körülmények között az emberek szívesebben töltenek akár hosszabb időt is a munkahelyükön.

Nem ritka például, hogy céges reggeli várja az irodában a munkavállalókat, vagy egy-egy korai tárgyaláson a partnereket. A munkahelyi kantinban pedig egy igényes étteremnek megfelelő környezet és ételválaszték várja kedvezményes árakkal a dolgozókat.

A pozitív benyomások ellenére egyik hazai üzletasszony sem tervezi, hogy kint folytatja karrierjét. Úgy vélik, a kint szerzett tapasztalatokat itthon tudják leginkább kamatoztatni.

Bár hazánkban valóban kevesebb a lehetőség, de üzleti szempontból tulajdonképpen mindegy, hol van az ember, hiszen az internet és a videokonferencia elterjedésével már bárkit el lehet érni, mondta végezetül Szücs Orsolya.