Hírek és álhírek: munkaügyi bírság

Az év elején felröppent az a hír, hogy februártól 10 millió forintra emelkedik a kiszabható munkaügyi bírság maximális összege. Azonban jelenleg még csak a parlament előtt van a módosító javaslat. A bírság felső összegének 10 millió forintra emelése az év második felében várható.

A bekövetkező változtatás kapcsán azt igyekeztünk áttekinteni, hogy valójában hányféle bírságtípusról is van szó, és melyeket érinthet a büntetés összegének emelkedése.

A munkaügyi ellenőrzéseket szabályozó törvények közül kettőt, az 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről és az 1996. évi LXXV. törvény a munkaügyi ellenőrzésről módosítását a közeljövőben tárgyalhatja az Országgyűlés. A módosítás, amelyet az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) kezdeményezett, 10 millió forintra emelné, az alsó 50 ezer forintos határ változtatása nélkül, a munkaügyi bírságok kiszabható értékének felső határát. A törvénymódosítás szükségességét az inflációs hatással, valamint a nagyobb, tőkeerősebb cégek esetén a bírság csekély visszatartó erejével indokolták az illetékesek. A régóta változatlan 3 milliós plafon már nem jelent igazi visszatartó erőt a nagy építési vállalatoknál, a kereskedelemben vagy a vendéglátásban, ahol leggyakrabban találnak az ellenőrök szabálytalanságokat.

A minimálbér-emelés kapcsán a munkaadók ezeken a területeken fokozott ellenőrzésekre számíthatnak - mondta el lapunk kérdésére Papné dr. Márton Erika, az OMMF főosztályvezető-helyettese. Ellenőrzésre ad majd okot, ha például a 2000 decemberéig 8 órában foglalkoztatott munkavállalók többségéből 2001. január 1-től hirtelenében 4 órás részmunkaidős munkatársak lettek egy vállalkozásban.

Hasonlóan büntetésekre számíthatnak azok a vállalatok, amelyek a próbaidő tartamára nem kötnek munkaszerződést alkalmazottaikkal. A munkaügyi felügyelők éves szinten a Magyarországon működő közel 800 ezer vállalkozás közül 40-45 ezernél tudnak helyszíni ellenőrzést végezni, mivel alig néhány száz felügyelő dolgozik a megyei felügyelőségeknél.

Az idei évtől valamelyest javulhat a helyzet, amennyiben az ígért 80 fős létszámfejlesztést megkapják az irodák. Az ellenőrzést végző munkaügyi ellenőrök jogosultak bejelentés nélkül belépni bármely munkahelyre, ott hang- és képfelvételt készíteni, az ellenőrzéshez szükséges iratokba, munkaszerződésekbe betekinteni.

Szabálysértés esetén a felügyelők egyik lehetséges eszköze a fennálló szabálytalanság megszüntetése érdekében a bírságolás. Amelynek az eljáró hatóság, a kiszabás indoka és mértéke szerint négy eltérő változata létezik. A jövőben megemelkedő bírságösszegek nem érintik a (fővárosi) megyei munkaügyi központok ellenőrzési osztályai által kiszabható rendbírságot, amely jóval alacsonyabb összegű, 1000 forinttól 50 ezer forintig terjedhet és a munkaadó törvényileg előírt nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettségének elmulasztásakor, vagy a nem előírt módon történő teljesítésekor szabható ki. Ilyen vétségnek számít a munkanélküli-járadék megállapításához szükséges igazolólap kiállításának vagy a külföldi munkavállalókra irányadó bejelentési kötelezettségnek az elmulasztása.

A rendbírság alacsony összegéből adódóan a kiszabott bírságot a legritkább esetben fellebbezik meg a megbírságoltak, hiszen sokszor a fellebbezéshez szükséges 3000 forintos okmánybélyeg és az utánjárás többe kerül, mint a kiszabott összeg befizetése. A bírság felső határának változtatása csak a (fővárosi) megyei munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőségek által kiszabható munkaügyi bírságok esetében jelentenének emelkedést.
A munkaügyi bírság kiszabásának feltétele a több munkavállalót érintő szabálytalanság. Azonban ennek hiányában is kiszabható a hátrányos megkülönböztetés tilalmának megszegése, illetve több vonatkozásban a szakszervezeti jogok csorbítása esetén. A bírság mértékét a jogellenes állapot időtartamának fennállása, az okozott hátrány nagysága, valamint az érintett munkavállalók száma befolyásolja.

Az első alkalommal 50 ezer és 1 millió forint közötti, több jogszabályi rendelkezés megsértése, illetve három éven belüli újabb bírság kiszabása esetén jelenleg még 3 millió forint a felső határ. Külön nevesítés nélkül a külföldi munkavállalók engedély nélküli foglalkoztatását kiemelten tiltja a törvény. Foglalkoztatásuk esetén az első alkalommal a kifizetett munkadíj kétszeresét, de legalább az érvényes minimálbér ötszörösét, három éven belüli újabb esetben a munkadíj ötszörösét, de legalább a minimálbér tízszeresét jelöli meg bírságként.

Negyedik bírsági típus a személyhez kötődő szabálysértési bírság, amelyet külön jogszabály szabályoz.

A szabálysértési törvény alapján szabálysértési bírság szabható ki, ha nem történt bűncselekmény, de gondatlanságból vagy szándékosan elkövetett vétségről van szó. A jogszabály értelmében, a pénzbírság mellett büntetésként maximálisan 60, minimálisan egynapos elzárás is kiszabható.
A szabálysértési intézkedések típusai között szintén kiemelt szerepet kap a külföldi munkavállalók engedély nélküli foglalkoztatása. Lehetőséget teremtve az ellenőröknek arra, hogy a munkaadó megbírságolása mellett, a külföldi munkavállaló kiutasítását kezdeményezzék az országból. A munkaügyi szabálysértések típusairól a következő lapszámunkban olvashatnak.


Törvényi háttér (rátét)

A rendbírságról és a külföldiek engedély nélküli foglalkoztatásáról az 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról 56/A§, valamint a 3/1997 Munkaügyi Minisztériumi rendelet a rendbírság módosításáról, 3/1996 MüM-rendelet a rendbírságról és a 7/1991 MüM-rendelet a külföldiek magyarországi munkavállalásának engedélyezéséről rendelkezik. Intézkedő szervezetek: a megyei (fővárosi) munkaügyi központok.

A szabálysértési és munkaügyi bírságokról az 1996. évi LXXV. törvény a munkaügyi ellenőrzésről és az 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről, 5/1993 MüM-rendelet a végrehajtásáról, 1999. évi LXIX. törvény a szabálysértésekről rendelkeznek. Intézkedő szervezetek: megyei (fővárosi) munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőségek, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat és a Magyar Bányászati Hivatal saját hatáskörükben ellátnak munkavédelmi feladatokat.