Csúcsot csúcsra halmozunk
Már legutóbb is azt írhattuk, hogy sosem akart ennyi magyar dolgozni, mint idén június és augusztus között. Szeptemberben aztán még erre is rátettünk egy lapáttal a legfrissebb adatok szerint. Első ránézésre meglepő, hogy a piacon megjelent aktívak mind munkát is találtak, a munkanélküliek száma nem emelkedett számottevően.
3,822 millióan voltak a foglalkoztatottak idén július és szeptember között átlagosan a 15-64 éves korosztályban - derül ki a pénteken megjelent legfrissebb KSH-statisztikából. Ez majdnem 20 ezer fővel volt magasabb a június-augusztus között tapasztalt értéknél. Az adat főleg annak fényében számít hatalmas ugrásnak, hogy a két összehasonlított időszakban a július és az augusztus közös, tehát szeptemberben kellett nagyon megugrani a foglalkoztatottak számának. Az egy évvel ezelőttihez képest még nagyobb volt az ugrás, több mint 30 ezerrel dolgoztak többen, mint 2010 harmadik negyedévében.
Az is érdekes, hogy a 20 ezer új dolgozó ellenére nem csökkent a munkanélküliek száma, mindössze 900-zal kevesebben voltak regisztrálva, mint az előző három hónap átlagában. Persze ehhez az is hozzájárulhat, hogy júliustól a kormány három hónapra csökkentette az álláskeresési járadék jogosultsági idejét, így sokkal gyorsabb a "forgás" a munkanélküliek körében.
A fentiekből az következik, hogy az aktívak száma is jelentősen emelkedett, másként nem lehetne plusz 20 ezer foglalkoztatott változatlan munkanélküliszám mellett. Július és szeptember között a 15-64 éves korosztályban 4,284 millió volt az aktívak száma, ami újabb történelmi csúcsnak felel meg, hiszen már a múlt hónapban a 4,267 millióra is azt írtuk, hogy 2005 óta sosem láttunk ilyen sok aktívat.
A növekvő aktivitással párhuzamosan csökkent az inaktívak száma, július és szeptember között már csak 2,493 millió volt. Ez szintén többéves mélypontnak felel meg. Összességében a fenti adatok függvényében a munkanélküliség stagnált 10,8 százalékon. A foglalkoztatási arány 56,1-ről 56,4 százalékra emelkedett, míg az aktivitási arány 63,2 százalék volt július és szeptember között átlagosan.
Furcsa folyamatok a munkaerőpiacon
A fentiekből is az látszik, hogy az egyszeri hatások miatt egyre jobban torzul a magyar munkaerőpiac szerkezete, mostanra sok esetben csak feltételezésekkel, tippekkel lehet élni az okokat illetően. A mostani statisztikában például nem látszik egyértelműen, honnan lett hirtelen 20 ezer új dolgozó. Először persze mi is a közmunkaprogramokra gyanakodtunk, de az adatok ezt a feltevést nem támasztják alá.
Júliusban és augusztusban ugyanúgy kicsivel 70 ezer felett volt a közmunkások száma, mint az előző hónapban. A szeptemberi adat egyelőre nem ismert, azonban az kijelenthető, hogy hatalmas ugrás kellene augusztushoz képest ahhoz, hogy alátámassza ezt a feltevést. Ráadásul tavaly július és szeptember között nagyjából 100 ezer közmunkás volt átlagosan, vagyis most úgy nőtt 33 ezerrel a foglalkoztatottak száma, hogy nagyjából 25 ezerrel kevesebb a közmunkás is. Így tehát azt a teóriát elvethetjük, hogy az újrainduló közmunkaprogramok miatt van ennyi foglalkoztatott.
A másik lehetséges ok a szezonalitásban keresendő: a mezőgazdasági idénymunkák miatt nyáron mindig többen dolgoznak, a szeptember ráadásul ebből a szempontból is kiemelt időszak a szüret miatt. Ez viszont még mindig nem indokolja, hogy tavaly miért dolgoztak 33 ezerrel kevesebben, hiszen idénymunkák akkor is voltak. Azonban ha megnézzük az elmúlt hónapokban közölt adatokat, akkor az látszik, hogy éves szinten ez a 30-40 ezres különbség már kezd tendencia lenni. Ez pedig mégiscsak a szezonalitás hatását támasztja alá. Eddig tehát 1:1 az elvetett és a megerősített elméletek meccse.
A maradék két lehetséges ok tényleg csak fejtegetés: egyrészt nyáron, illetve ősz elején minden évben megjelennek a friss diplomások a munkaerőpiacon, nekik általában néhány hónapig eltart, mire munkát találnak. Ez is megdobhatta kissé a számokat. A másik pedig, hogy ugyan továbbra sincs döntés arról, milyen elvek szerint vizsgálják majd felül a rokkantnyugdíjakat, azonban lehet, hogy néhány ezren már a kormány fenyegetésétől megijedtek és inkább önként tértek vissza a munkaerőpiacra, mivel esetleg tisztában voltak azzal, hogy egy orvosi vizsgálaton úgyis elvennék tőlük a rokkantnyugdíjukat. De ez már tényleg csak fikció.
Beke Károly
mfor.hu
