Pénteken Szocsiban a Gazprom a bolgár, a görög és a szerb állami vállatokkal írt alá megállapodást a vezetékkel foglalkozó vegyes vállalatok létrehozásáról. Az Olasz ENI, a Gazprom fő partnere a Déli Áramlatban egyelőre még csak a szándéknyilatkozatnál tartott, s pénteken annak második kiegészítését írta alá, ebben szerepel a vezeték kapacitásának megnövelése az eredetileg tervezett évi 31 milliárd köbméterről 63 milliárdra.
"A ma aláírt dokumentumok a Déli Áramlat terv megvalósításának kezdetéről tanúskodnak" - hangsúlyozta Alekszej Miller Gazprom-vezérigazgató. A Kommerszant azt írta: az Északi és a Déli Áramlat vezetékek építésének célja az európai szállítások útvonalának diverzifikálása. A kettő együttes kapacitása évi 118 milliárd köbméter, ami több, mint amennyi gáz 2008-ban az ukrajnai vezetéken át Európába áramlott. Közben azonban a Gazprom európai eladásai egyelőre csökkennek, amint ez kiderül a konszern legfrissebb jelentéséből is.
A lap idézte Mihail Korcsemkint, a East European Gaz Analysis elemző cég vezetőjét, aki kifejtette: a Déli Áramlat 900 kilométeres Fekete-tengeri és 100 kilométeres adriai szakasza, a 2700 kilométeres szárazföldi szakasz az ausztriai Baumgartenig aligha lesz olcsóbb, mint az Északi Áramlat. Vagyis kilométerenként átlagosan legalább mintegy 5 millió dollárba kerül majd, bár a Déli Áramlat csöve vastagabb és nehezebb, vagyis drágább is. De még az Északi Áramlat árain számolva is legalább 10 milliárd dollárba kerül a tenger alatti vezeték, az európai szárazföldi szakaszok pedig kilométerenként mintegy 4 millióba, összesen mintegy 22 milliárd dollárba kerülnek majd, vagyis a Déli áramlat legjobb esetben is 32 milliárd dolláros beruházást igényel. Az orosz fél számára ehhez járul még, hogy a Déli Áramlat eredetileg tervezett kapacitásának kihasználásához Oroszországban mintegy 2400 kilométernyi vezetéket kell megépíteni, ami további 5-10 milliárd dollárt jelent, nem szólva arról, hogy a Déli Áramlat kapacitásának növelése esetleg további vezetéképítéseket kíván meg.
"De ha sikerül is megoldani az ár kérdését menet közben, még mindig ott van a kereslet kérdése. Eredetileg a Déli Áramlat célja nem a szállítások növelése, hanem a "rugalmasság" fokozása, vagyis a jelenleg Ukrajnán átmenő szállítások egy részének elterelése volt. Ám a Gazprom szerint "új vásárlók vannak, de nem elegen" - mondta Korcsemkin. A vevőkör bővítéséhez Putyin már másnap hozzálátott török kollégájával, akivel a Kék Áramlat vezeték bővítéséről és a gázszállítási szerződés meghosszabbításáról tárgyalt.
Valerij Nyesztyerov, a Troika Dialog beruházási társaság szakértője mindehhez hozzátette: A Déli és a Kék Áramlat vezetékek bővítésének célja, hogy benyomást tegyen Európára, és csökkentse a Nabucco konkurens európai vezetékterv jelentőségét, ezzel egyben minél távolabbra tolva annak megvalósulását. Emellett az orosz tervek kapcsán minden valószínűség szerint problémák lesznek majd a garantált kereslettel, annál is inkább, mert a Gazpromnak közben teljesíteni kell a többi - például Ukrajnával - fennálló tranzitszerződést is.
"Ideje a Gazpromot energetikai külpolitikai minisztériumnak nevezni. A terv közvetlenül veszélyezteti a nemzetbiztonságot, amennyiben fékezi az ország tartós fejlődését, amelyre így egyszerűen nem jut pénz" - idézte végül a Kommerszant Korcsemkint.
MTI/Menedzsment Fórum
