Inkább olcsó sört reklámoznak. Táblázat a top 10 hirdetőről!
Az elmúlt évek reklámpiaci bővülésének egyik motorja, a távközlési szektor idén először nem növelte médiabüdzséjét: ugyanúgy közel 27 milliárdot költött klasszikus reklámra, mint 2005 első félévében.
Visszavonulóban a vezetékes szolgáltatók
A távközlési szektor legaktívabb hirdetői továbbra is a mobilszolgáltatók. A szektor médiabüdzséjének mintegy fele tőlük származik, és mindhárom cég előkelő helyet foglal el a hirdetők reklámpiaci toplistáján is (a Pannon a 4., a T-Mobil a 6., a Vodafone pedig a 8.).
Csak a Pannon fogta vissza magát
Míg a T-Mobile 23, a Vodafone pedig 13 százalékkal növelte az első félévben reklámköltését, addig a Pannon - még a tavaszi arculatváltó kampánnyal együtt is - 15 százalékkal kevesebbet szánt ilyen célra az egy évvel korábbihoz képest. Stratégiája abban is eltér két versenytársáétól, hogy míg ők inkább postpaid (előfizetéses) szolgáltatásaik reklámbüdzséjét növelték, addig a Pannon az imázsváltással párhuzamosan prepaid (kártyás) szolgáltatásait támogatta intenzíven a médiában.
A hirdetői toplista dobogós helyein idén kizárólag nagy FMCG cégeket találunk, méghozzá igen látványos költésnövekedéssel. A Procter & Gambel (P&G) esetében ez a kiugró teljesítmény a Gillette, a Braun és az Oral-B márkákat forgalmazó Gillette felvásárlásával magyarázható, melynek köszönhetően a fenti brandek reklámköltése idén januártól már nála jelentkezik.
Átvették a hatalmat a diszkont sörök
Az italreklámok csökkenése egyértelműen a szeszesitalgyártók, azon belül is leginkább a "sörös cégek" számlájára írható. A kategória költésének hagyományosan közel kétharmadát adó sörgyárak ugyanis a tavalyi első félévhez képest 13, a két évvel ezelőttihez képest pedig 37 százalékkal költöttek kevesebbet reklámra. A Brau Union 15, a Borsodi Sörgyár pedig 26 százalékkal vágta meg médiabüdzséjét, s a nagyok közül egyedül a Dreher növelte azt 31 százalékkal.
A brandek szintjén vizsgálva a költések alakulását kiderül, hogy a sörgyártók csökkenő forrásaikat egyértelműen az alacsonyabbra pozicionált márkák javára csoportosítják át. Az idei első félévben például a Soproni, a Borsodi és az Arany Ászok vezeti a folyékony kenyér reklámköltési toplistáját. Eközben a Heineken és a Gösser népszerűsítésére 31, illetve 60 százalékkal jutott kevesebb, a Pilsner Urquell és a Stella Artois büdzséje pedig több százmilliósról alig néhány milliósra zsugorodott tavalyhoz képest.
Mihálszki Zsuzsa szerint ennek egyik oka, hogy a hazai piacot az elmúlt években elárasztották a nagy kereskedelmi láncok által behozott alacsony alkoholtartalmú, olcsó külföldi sörök, amelyek érezhetően visszavetették a márkás italok forgalmát. Ez lehet a magyarázata annak is, hogy miért éppen az alacsonyabb árkategóriájú sörök javára csoportosították át a gyártók csökkenő forrásaikat. Úgy látszik, ez az a szegmens, amit védeniük kell az olcsó, "no name" konkurenciával szemben.
Menedzsment Fórum
Kapcsolódó anyagok:
Tovább nő a reklámpiaci költés
Rekordköltést produkáltak a neten a nagy pártok
Több mint 70 százalékkal nőtt az online hirdetési piac
