Egy Jobbikos országgyűlési képviselő írásban arról érdeklődött a nemzetgazdasági miniszternél, hogy "van-e foglalkoztatás politikai koncepciója a kormánynak arra vonatkozóan, hogy valóban 10 év alatt meglegyen az 1 millió munkahely"?
Matolcsy György pedig négy oldalon keresztül fejtette ki a válaszát, bár már annak elején utalt arra, hogy a legfontosabb foglalkoztatáspolitikai célkitűzéseket a Magyar Munka Tervben már megfogalmazta. (Lásd: Orbánék terve: jövőre ötből négy új munkahely közmunka lesz). Ez "tartalmazza egyrészt a Széll Kálmán Tervben rögzített, a foglalkoztatás területét érintő strukturális változtatásokat, másrészt figyelembe veszi a kormányprogramban vállalt célokat és az Új Széchenyi Terv keretében rendelkezésre álló uniós források adta lehetőségeket is" - részletezte a miniszter.
Három pillér
A fentiek szerint a foglalkoztatási célú támogatásoknak egy három pillérre épülő rendszere jön létre. Az első és egyben legfontosabb pillér a nyílt munkaerő-piaci elhelyezkedés ösztönzése és támogatása célzott bér- és járuléktámogatásokkal, kiemelt figyelmet fordítva a mikro-, kis- és középvállalatokra.
Második pillérként Matolcsy György a szociális gazdaságot jelölte meg, ami a helyi lehetőségekre építve szervezi meg a munkanélküliek átmeneti foglalkoztatását részben állami támogatással, részben pedig a saját bevételek felhasználásával. A rendszer célja hosszabb távon, hogy átvezessen az elsődleges munkaerőpiacra.
A harmadik pillér pedig a közfoglalkoztatás, ami a szociális szegélyezés rendszerével áll szoros összefüggésben, melynek a munkát ösztönző módon alakítanak át, és amelynek keretében az állam maga szervezi meg azoknak az átmeneti foglalkoztatását, akiknek az első két pillér nem kínál reális munkalehetőséget.
Látható hatások...
Az intézkedések hatásai egyébként már megmutatkoznak a munkaügyi hivatalok adataiból összesített statisztikákban is, hiszen az idei évben az új munkahelyek több mint 80 százaléka állami támogatással jött létre, mellyel csúcsra emelték az év első hónapjában létrejövő új álláshelyek számát. Tavaly egyébként az arány még csak az új munkahelyek 70 százaléka volt. (Lásd: februári elemzésünket a 2004 óta nem volt ennyi új munkahely, de... címmel).
Matolcsy György válaszának későbbi részében megjegyzi, hogy részben a fentebb részletezett pilléreknek és a további intézkedéseiknek köszönhetően a trend már 19 hónapja tartó foglalkoztatás-bővülést jelez. Ezt egyébként az alábbi grafikonunk alá is támasztja.
A gond azonban annyi, hogy a kedvező folyamatok leginkább csak a közfoglalkoztatásnak köszönhetőek, hiszen a március hónapban létrejövő új munkahelyek több mint 70 százaléka csak közfoglalkoztatás keretében létrejött pozíciót jelent, sőt ezt megelőzően már a februári létszámadatok is azt tükrözték, hogy a munkaerőpiac alkalmazotti létszámát a közmunkások húzták fel az előző havi durva csökkenés után. Mindeközben a versenyszférában alkalmazásban állók száma előző évhez képest csökkenő trendet mutat.
A közfoglalkoztatással kapcsolatban Matolcsy a válaszában megjegyezte ugyanakkor azt is, hogy a kormány nem ezzel kívánja megoldani a munkaerőpiaci gondokat; ez mindössze átmeneti lehetőséget biztosít, ráadásul már értékteremtő tevékenységekről lehet beszélni, nem pedig "gallyvágásról, vagy falevélseprésről".
Gazdaságélénkítő intézkedések is kellenek a sikerhez
Matolcsy kifejtette, hogy a fenti intézkedések mellett számos gazdaságélénkítő intézkedést hoztak már: például a hitelfelvételi lehetőségek kibővítése, a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése, vagy az adórendszer átalakítása, ami mint tudjuk, egyelőre még nem láttatja igazán kedvező hatását, hiszen a járulékok mértékének emelése, az adójóváírás kivezetése az alacsonyabb bérért dolgozókat hátrányosan érintette. Mindemellett foglalkoztatáspolitikai eredményként említi a munkahelymegőrzésre irányuló bérkompenzációt is, ami az előbb említett változások miatt, a bérek nettó értékének megőrzése érdekében jött létre.
A nemzetgazdasági miniszter szerint ugyanakkor nem elég a keresleti oldal élénkítése. Ahhoz, hogy a vállalkozások fejlődni tudjanak, rugalmas foglalkoztatási feltételeket szükséges biztosítani. Ennek érdekében változtattak is a korábbi merev szabályozásokon. Összességében kiemeli, hogy a stratégiai célkitűzés, tehát az egymillió új munkahely 10 évre szól (mfor-megjegyzés: melyből kettő már lassan eltelt), de még csak a folyamat elején járnak. "Ezért értelmetlen és megalapozatlan az a várakozás, amely a munkahelyek számának egyenes arányú növekedését feltételezi".
Ha rövidebb időtartamot nézünk, akkor a kormány 2010 év végén még 400 ezer új munkahellyel számolt 2014-ig, ám ezt a prognózist a Magyar Munka Tervben 300 ezerre csökkentette. A jelenlegi adatokat tekintve azonban megállapítható, hogy még ettől a céltól is messze áll a kormány.
Szerinte a lényeg az elbocsátottak és az új munkahelyek egyenlege, ami több mint másfél év óta pozitív. "Ez azt jelenti, hogy az újonnan létrehozott munkahelyek száma ezen időszak alatt mintegy 70 ezerrel haladta meg a megszűnőkét". Így a foglalkoztatási trend megfordulása és a növekedés tartóssá válása, a munkaerőpiaci aktivitás és a munkavállalási hajlandóság erősödése egyaránt az eddigi intézkedések eredményességét igazolják vissza a nemzetgazdasági miniszter szerint.
Székely Sarolta
mfor.hu
